Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

46 175, $zám. tálybalépése előtt hatályban volt jog­szabályok szerint kell végrehajtani. (a) A jelen §-ban szabályozott eset­ben a szövetkezet a felszámolás he­lyett átalakulását határozhatja el. Az átalakulásra a 100. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkal­mazni. A 100. § (i) bekezdésének f) pontjában mégszabott határidő ilyen esetben azzal a nappal kezdődik, ame­lyen a cégbíróságnak a feloszlatást elrendelő határozatát a szövetkezet ré­szére kézbesítették. A különös előny ellenértékének meg­állapítása. 184. §. Ha a szövetkezet alapsza­bálya egyes tagoknak különös előnyt biztosít, az ilyen megkülönböztetést az alapszabály módosításánál meg kell szüntetni. A különös előny ellenértékét a szövetkezet közgyűlése állapítja meg úgy, hogy a különös előnyt élvező tag részére — a törvény korlátai között (29. §) — meghatározott számú új üzletrész jegyzését teszi lehetővé. Ha a tag a közgyűlés határozatát magára nézve sérelmesnek találja, a szövet­kezetből kiléphet. Ilyen esetben a ki­lépés feltételei tekintetében a szövet­kezet nem módosított alapszabályának rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyes szövetkezetek feloszlatása. 185. §. (i) A szövetkezeti eszme vé­delme érdekében el kell rendelni annak a szövetkezetnek feloszlatását, amely eddigi törvényellenes működésénél fogva az alapszabályának megfelelő módosítása után sem nyújt biztosítékot arra, hogy működését a törvény ren­delkezéseinek megfelelően fogja foly­tatni. A feloszlatás kimondása kizáró­lag a jelen § szerint alakult választott bíróságok hatáskörébe tartozik. A vá­lasztott bíróságok kötelesek működésü­ket haladéktalanul megkezdeni s a tör­vény hatálybalépésének napjától szá­mított hat hónap alatt befejezni. (i) Választott bíróságot a szükségnek megfelelő számban kell alakítani. A vá­lasztott bíróság hármas tanácsban jár el. Elnökét az ítélőbírák közül az igaz­ságügyminiszter nevezi ki, tagjait pedig a kereskedelem- és szövetkezetügyi mi­niszter utasítására felperesként fellépő cégbiztos és az alperesként perbevont szövetkezet jelöli ki. Ha valamelyik fél nem él jelölési jogával, a választott bíró kijelöléséről az eljáró tanács elnöke gondoskodik. (3) A választott bíróság szervezeti és eljárási szabályait az igaz ságügyminisz­ter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. (4) A jelen § alapján elrendelt -fel­oszlatást a cégbíróság a választott bíróság megkeresése alapján jegyzi be a cégjegyzékbe ; a felszámolást az alap­szabály, illetőleg e törvény hatályba­lépése előtt hatályban volt jogszabály szerint kell végrehajtani. (5) A jelen §-ban szabályozott eset­ben a szövetkezet — a választott bíró­sági eljárás megindítása előtt is —á felszámolás helyett átalakulását hatá­rozhatja el. Az átalakulásra a 100. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A 100. § (1) bekezdésének f) pontjában megszabott határidő ilyen esetben azzal a nappal kezdődik, ame­lyen a választott bíróság feloszlatást elrendelő határozatát a szövetkezet ré­szére kézbesítették. Különleges céllal alakult szövetkezetek. 186. §. (1) A magyar köztársaság kormánya — tekintettel e vállalatok eredményes működéséhez fűződő köz­gazdasági és egyéb, közérdekekre — a jelen törvény alapelveihez igazodó rendelettel állapítja meg, hogy a jelen törvény rendelkezéseit kell-e és ha igén, milyen eltéréssel kell alkalmazni, a) a Magyar Földhitelintézetre (1871: . XXXIV. törvénycikk), b) az Országos Központi Hitelszö­vetkezetre és annak tagszoveíkezeteire (1898 : XXIII. törvénycikk), c) a Pénzintézeti Központra (1916: XIV. törvénycikk),

Next

/
Thumbnails
Contents