Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-196 • A Nemzetgyűlés közoktatásügyi bizottságának jelentése "a levéltárügy rendezéséről" szóló 136. számú törvényjavaslat tárgyában

Í£6. szám. 275 ben lévő alapítványok az ügykezelés­ben rendszeresen már nem használnak, valamint mindazokat az iratokat, ame­lyeket a jogszabályok értelmében kelet­kezésük idejének figyelembevétele nél­kül egyenesen a levéltárban kell elhe­lyezni. A levéltárban kell elhelyezni továbbá a törvényhatóságnak magán­jogi címen tulajdonában levő, úgyszin­tén a tulajdonossal kötött jogügylet alapján birtokában lévő történeti ér­tékű, elsősorban a törvényhatóság múlt­jára v onat kozó irat okát. A várm egy ei és törvényhatósági jogú városi levél­tár történeti értékű iratoknak a tulaj­donjog fenntartásával megőrzésre való átvételét az iratok tulajdonosával kö­tött szerződésben megállapított fel­tételek szerint vállalhatja. (3) A levéltár számára a törvényha­tóság köteles megfelelő elhelyezésről gondoskodni. 21. §. (1) A vármegyei és törvény­hatósági jogú városi levéltárak keze­lését és ügyvitelét a belügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszter­rel egyetértésben levéltári szabályzat kiadása útján szabályozza. (2) Budapest székesfőváros levéltári szabályzatát szabályrendelettel készíti el, melyet a belügyminiszter a val­lás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben hagy jóvá. 22. §. A levéltárban a 4. §-ban és a levéltári szabályzatban megállapított feltételek szerint kutatást lehet végezni. A kutatás engedélyezése tekintetében a törvényhatóság első tisztviselője, vég­ső fokon pedig a belügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben határoz. Aki tudomá­nyos célból végez kutatást, díjat nem fizet ; az egyéb célból végzett kutatás díját a belügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. Vitás esetben a vallás­és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, hogy valamely kutatást tudomá­nyosnak kell-e tekinteni. 23. §. A vármegye és a törvényható­sági jogú város levéltárának vezetésére főlevéltárnokot kell alkalmazni. A főle­véltárnok feladata a 20. § (a) bekezdésé­ben megállapított iratok levéltári keze­lésbe való vétele, a levéltárban elhe­lyezett iratok őrzése, kezelése, rende­zése és az érdeklődőknek kutatás cél­jából rendelkezésre bocsátása (22.§), levéltári kutatást igénylő történeti és közigazgatási kérdésekben hatósági ren­delkezésre szakvélemény adása, a levél­tár iratairól egyszerű vagy hiteles má­solatok, valamint az anyakönyvi má­sodpéldányokból a jogszabályok által megengedett esetekben anyakönyvi ki­vonatok kiállítása, továbbá felügyelet gyakorlása mindazoknak az iratoknak őrzése és kezelése felett, amelyeket a 20. § (a) bekezdése értelmében a levél­tárban fognak elhelyezni, végül a tör­vényhatóság múltjára vonatkozó köz­érdekű iratok felkutatása céljából bel­földi és külföldi levéltárakban kuta­tások végzése. A főlevéltárnok selej­tezi a levéltárban elhelyezett iratokat s felügyel mindazoknak az iratoknak selejtezésére, melyeket a 20. § (2) bekez­dése értelmében a levéltár fog átvenni. 24. §. (1) A vármegyék és a törvény­hatósági jogú városok főlevéltárnokát, továbbá a levéltáraikban a főlevél­tárnoki álláson kívül rendszeresített levéltárnoki, allevéltárnoki és más fo­galmazói minőségű állásokban alkal-* mázandó tisztviselőket a levéltárak országos főfelügyelőjének (40. §) -meg­hallgatásával a belügyminiszter ne­vezi ki. (aj Az (1) bekezdésben foglalt ren­delkezések Budapest székesfővárosra nem vonatkoznak. 25. §. (1) Amennyiben a 11. § értel­mében állami kerületi levéltárak állít­tatnak fel, a törvényhatóság indokolt esetben a belügyminiszter hozzájáru­lásával a levéltárat megszüntetheti és a levéltár anyagának 30 évnél régibb keletű részét — a vallás- és közok­tatásügyi miniszter által a belügy­miniszterrel egyetértésben megállapí­tott feltételek szerint — az illetékes állami kerületi levéltárban helyezheti 35*

Next

/
Thumbnails
Contents