Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.
1945-177 • A magyar miniszterelnöknek az 1946/47. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában a Nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése
177. szám. 121 2-ih melléklet a 177. számú iromány]io%. AZ ÚJ ÉS LÉNYEGESEN MÓDOSÍTOTT FORMÁBAN VÉGREHAJTOTT ADATGYŰJTÉSEK ISMERTETÉSE. 1. (2.) Délszláv nemzetiségűek összeírása. A 2.280/1946. M., E. sz. rendelet alapján a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a délszláv nemzetiségű magyar állampolgárok kulturális és egyéb nemzetiségi jogainak hatékonyabb biztosítása érdekében nemzetiségi összeírást hajtott végre az Í946. március hó 17. és 18. napja közti éjféli állapotnak megfelelően. Az összeírás kiterjeszkedett az ország déli határvidékére, valamint a más területeken fekvő azokra a községekre és városokra, ahol nagyobb számú délszláv élt. Ezen a területen, illetőleg a rendeletben külön megjelölt községekben és városokban valamennyi lakost számba kellett venni. Ezen felül csak a délszláv lakosokat kellett összeírni a rendeletben felsorolt azokban a községekben és városokban, amelyekben számuk az egész lélekszám 1 %-át elérte, vagy meghaladta, vagy legalább 5 fő volt és összeírásukat külön kérték. Az összeírást a Központi Statisztikai Hivatal készítette elő. A felvételi nyomtatványokat a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium küldte szét, gyűjtötte be, az előzetes eredményeket azonban a Központi Statisztikai Hivatal állította össze ; ugyancsak a Hivatal végzi a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által megjelölt keretekben az adatok részletes feldolgozását is. A felvétel közvetlenül magánszemélyek adatszolgáltatásán alapult. 2. (6.) Munkabérstatisztika. A Központi Statisztikai Hivatal a múltban a képviseleti munkabérstatisztika keretébén 70 munkáskategóriára nézve gyűjtött az érvényben lévő munkabértételekről adatokat. Ez az adatgyűjtés a kollektív szerződések rendszerének általános kiépítésével feleslegessé vált. Feltétlenül szükség van azonban a munkabérjövedelem számbavételére, ami a magyar statisztikai szolgálatnak már a múltban is igen fontos, de sajnos megoldatlan problémája volt. Nem volt végrehajtható az infláció időszakában sem azok miatt a nehézségek miatt, amelyek a pénzérték állandó változás a es a természetbeni javadalmazások sokfélesége következtében lehetetlenné tették a jövedelmek reális megállapítását. A stabilizáció a felvételnek ezeket az akadályait elhárította és így mód nyílik a már sok szempontból alaposan kidolgozott adatgyűjtésnek a közeljövőben való megindítására. Az adatgyűjtés közvetlenül magánszemélyek bevallásán fog alapulni. 3. (7.) Munkás jóléti intézmények statisztikája. A gyáripar üzemi és termelési viszonyainak vizsgálatán túlmenően fontosnak látszott a gyáripari alkalmazottak szociális körülményeinek is behatóbb figyelemmel kísérése, tekintettel arra is, hogy az utóbbi időben az alkalmazottak járandóságaiban a természetbeni juttatások mind nagyobb szerepet játszanak. Ezért a gyáripari statisztikai kérdőív kibővítetett szociális szempontból néhány fontos kérdőponttal. A szóbanforgó Nemzetgyűlési iromány. 1945—1949. HT, köM, 16
