Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-174 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 173. számú törvényjavaslat tárgyában

108 174. szám. alapszabály, illetőleg e törvény hatálybalépése előtt hatályban volt jogszabályok szerint kell végrehajtani. (3) A jelen §-ban szabályozott esetben a szövetkezet a felszámolás helyett átalakulását határozhatja el. Az átalakulásra a 100. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A 100. § (1) bekezdésének f) pontjában megszabott határidő ilyen esetben azzal a nappal kezdődik, amelyen a cégbíróságnak a feloszlatást elrendelő határozatát a szövetkezet részére kézbesítették. A különös előny ellenértékének megállapítása. 184. §. Ha a szövetkezet alapszabálya egyes tagoknak különös előnyt biztosít, az ilyen megkülönböztetést az alapszabály módosításánál meg kell szüntetni. A különös előny ellenértékét a szövetkezet közgyűlése állapítja meg úgy, hogy a különös előnyt élvező tag részére — a törvény korlátai között (29. §) — meghatározott számú új üzletrész jegyzését teszi lehetővé. Ha a tag a közgyűlés határozatát magára nézve sérelmesnek találja, a szövetkezetből kiléphet. Ilyen esetben a kilépés feltételei tekintetében a szövetkezet nem módosított alapszabályának rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyes szövetkezetek feloszlatása. 185. §. (1) A szövetkezeti eszme védelme érdekében el kell rendelni annak a szövetkezetnek feloszlatását, amely eddigi törvényellenes működésénél fogvaaz alapszabályának megfelelő módosítása után sem nyújt biztosítékot arra, hogy működését a törvény rendelkezéseinek megfelelően fogja folytatni. A feloszlatás kimondása kizárólag a jelen § szerint alakult választott bíróságok hatáskörébe tartozik. A választott bíróságok kötelesek működésüket haladéktalanul megkezdeni s a törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt befejezni. (2) Választott bíróságot a szükségnek megfelelő számban kell alakítani. A választott bíróság hármas tanácsban jár el. Elnökét az ítélőbírák közül az igazságügyminiszter nevezi ki, tagjait pedig a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter utasítására felperesként fellépő cégbiztos és az alperesként perbevont szövetkezet jelöli ki. Ha valamelyik fél nem él jelölési jogával, a választott bíró kijelöléséről az eljáró tanács elnöke gondoskodik. (3) A választott bíróság szervezeti és eljárási szabályait az igaz ságügyminiszter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. (4) A jelen § alapján elrendelt feloszlatást a cégbíróság a választott bíróság megkeresése alapján jegyzi be a cégjegyzékbe ; a felszámolást az alapszabály, illetőleg e törvény hatálybalépése előtt hatályban volt jogszabály szerint kell végrehajtani. (0) A jelen §-ban szabályozott esetben a szövetkezet — a választott bírósági eljárás megindítása előtt is — a felszámolás helyett átalakulását határozhatja el. Az átalakulásra a 100. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A 100. § (1) bekezdésének f) pontjában megszabott határidő ilyen esetben azzal a nappal kezdődik, amelyen a választott bíróság feloszlatást elrendelő határozatát a szövetkezet részére kézbesítették. Különleges céllal alakult szövetkezetek. 186. §. (i) A magyar köztársaság krrmánya — tekintettel e vállalatok eredményes működéséhez fűződő közgazdasági és egyéb közérdekekre — a jelen törvény alapelveihez igazodó rendelettel állapítja meg, hogy a jelen törvény rendelkezéseit kell-e és ha igen, milyen eltéréssel kell alkalmazni, a) a Magyar Földhr elintézetre (1871: XXXIV. törvénycikk), b) a Pénzintézeti Központra (1916: XIV. törvénycikk), c) a Magyar Pénzügyi Szindikátusra (1922: XVII. te. 17. J-a),