Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-73 • Törvényjavaslat a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről

' l'A. szám. ^ 33 Melléklet a 73. számú irományhoz. indokolás „a .magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről" szóló törvényjavaslathoz. ' A magyar jogfejlődés az emberi jogok kiterjesztésének jegyében haladt. Bár a középkori és rendi felfogásnak megfelelően a magyar történelem során sem érvényestilt a mai értelemben vett jogegyenlőség, a magyar jog legalább nem maradt el az általános európai haladástól és fokozatosan kiterjesztette az érvényesülés jogi feltételeinek azonosságát az ország minden rendű, rangú, felekezetű és származású lakosára. - , ' Ezzel a fejlődéssel éles ellentétben már az 1018. és 1919. évi forradalmak után keletkeztek olyan jogszabályok, amelyek az ország lakosainak egy részét izraelita, vallásuk, illetőleg elődeiknek az említett vallásfelekezethez tartozása címén az érvényesülésben, nevezetesen a főiskolai műveltség »elsajátításában és bizonyos jogok szerzésében korlátozták. , * A nemzeti szocialista tévtanoknak a Német Birodalomban bekövetkezett uralomraj utasa után a hitleri -Németország a prgpaganda, a diplomáciai nyomás és a terror egész fegyvertárát latbavetette a faji utdözés kiterjesztése.érdekében, hogy ezzel à környező országokban készséges segítőtársakat nyerjen imperialista céljainak elérésére. Annál a szoros kapcsolatnál íogva„ amely az akkori Magyarország és a nemzeti szocialista Németország között fennállott, hazánk egyre -nagyobb mértékben esett áldozatul a faji eszmének. Egyfelől az ország akkori politikai vezetőinek lelkiismeretlen és embertelen magatartása, másfelől egy hazug propaganda által tévútra vezetett közvélemény nyomása juttatta a magyar törvénytárba azokat a törvényeket, amelyek az állampolgárok egy részét jogaiktól fokozatosan megfosztották és a ^társadalom páriáivá süllyesztették. A társadalmi és gazdasági egyensúly helyreállításáról szóló, 1938 : XV. tör- s vénycikk elvi letérést jelentett ugyan a jogegyenlőség útjáról, de megfosztó rendelkezéseit még aránylag ' szűkebb területekre korlátozta. A zsidók közéleti és ' gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939 : IV. törvénycikk már úgyszólván! az egész köz- és magánéletre kiterjesztette korlátozó és jogfosztó intézkedéseit. Az utóbbi törvény a »zsidó« fogalmát lényegileg az ú. n. nürnbergi árjatörvényeknek megfelelően állította fel, amennyiben a zsidó fajiság lényegét, a nagyszülőknek az izraelita hit^elekezéthez tartozásában látta«. -E fogalommeghatározás álólaz /1939 : IV. törvénycikk is engedélyezett ugyan kivételeket, a törvény egyes rendelkezései alól pedig mentességeket, a jogalkalmazás terén azonban a törvényes kivételez etiség és mentesség sem részesült tiszteletben, mert a törvény alkalmazására hivatott egyes hátóságok számos esetben messze túlmentek a törvény tételes rendelkezésein. A házassági törvény egyes rendelkezései módosításának ürügye alatt esemNemaetgyűl'ési iromány. 1945—1949. II. kötet. 5