Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-72 • A Nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottságának jelentése "a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről" szóló 71. számú törvényjavaslat tárgyában
•30 72. szám. (i ) A bejelentésben említett okiratokat a bejelentés első példányához eredetben vagy hitelesített másolatban, második példányához pedig egyszerű másolatban kell csatolni. Ha a bejelentő tanúval kíván bizonyítani, a bizonyítani kívánt tények megjelölése mellett a tanú nevét, foglalkozását és lakását is be kell jelenteni. (5) A bejelentést akkor is meg kell vizsgálni és az ügyben akkor is dönteni kell, ha a bejelentés a ííörvény rendelkezésére tévesen hivatkozik. (6) Egy bejelentésben csak egj képviselőre vonatkozóan lehet összeférhetetlenséget bejelenteni. (7) Az összeférhetetlenségi bejelentést visszavonni nem lehet. 13. §. (1) Az összeférhetetlenség tárgyában a Nemzetgyűlésnek az összeférhetetlenségi bizottság tesz javaslatot. (2) Az összeférhetetlenségi bizottság javaslatának * megalkotása céljából meghallgatja a képviselőt, megszerzi a szükségesnek látszó okirati bizonyítékokat vagy egyéb felvilágosításokat, amennyiben pedig tanuk vagy szakértők kihallgatása mutatkozik szükségesnek, evégből a tanú, illetőleg a szakértő lakó-, illetőleg tartózkodó helye szerint illetékes járásbíróságot keresheti meg. "A jelen bekezdés alapján tett megkeresést haladéktalanul teljesíteni kell. 14. §. (1) Az összeférhetetlenség felől a Nemzetgyűlés dönt. (2) Ha a Nemzetgyűlés az 1. §- alá eső összeférhetetlenség fennállását állapítja meg, határozatát a 2. §-ban meghatározott intézkedések megtétele végett közli a képviselő szolgálati felsőbbségével. (3) A 3. § alá eső összeférhetetlenség megállapítása esetében a Nemzetgyűlés felhívja a képviselőt, hogy az összeférhetetlen helyzetet a felhívás közlésétől számított tizenöt nap alatt szüntesse meg és ennek megtörténtét ugyanezen határidő alatt igazolja. (1) Ha a képviselő a (s) bekezdés értelmében kapott felhívásnak a megszabott határidő alatt nem tesz eleget, úgyszintén a 4—9. §-ok valamelyikében meghatározott összeférhetetlenség megállapítása esetében a Nemzetgyűlés a képviselő nemzetgyűlési tagságát megszűntnek mondja ki. Mindazonáltal, ha a képviselőt a 4. vagy az 5. § alá eső összeférhetetlenség előidézésében rosszhiszeműség nem terheli, a Nemzetgyűlés a (r) bekezdés szerint jár el. (5) Abban az esetben, ha a 4. vagy az 5. §-ban meghatározott összeférhetetlenséget előidéző helyzet még a jelen törvény hatálybalépése előtt keletkezett, a Nemzetgyűlés a (4.) bekezdés első mondatában foglalt rendelkezés alkalmazását egyelőre mellőzi s felhívja a képviselőt, hogy az összeférhetetlen helyzetet a felhívás közlésétől számított tizenöt nap alatt szüntesse meg és ennek megtörténtét ugyanezen határidő alatt igazolja. Ha a képviselő ennek a felhívásnak a megszabott határidő alatt nem tesz eleget, a Nemzetgyűlés ebben az esetben is a (4) bekezdés első mondatának rendelkezése értelmében jár el. 15. §. Ha a nemzetgyűlési tagság a jelen törvény alapján szűnik meg, pótképviselő behívása iránt az 1945 :VIII. te. 77. §-a szerint kell intézkedni. 16. §. A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba.