Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-72 • A Nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottságának jelentése "a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről" szóló 71. számú törvényjavaslat tárgyában

28 72. szám. menyek, adásvételére, a kisipar körét meg nem haladó ipari vagy kereskedelmi vállalkozással járó ügyletekre és nem terjed ki arra az esetre sem, ha a jogügylet megkötését jogszabály teszi kötelezővé. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a hasznothajtó jogosítványt vagy kedvezményt nem maga a képviselő szerezte meg, illetőleg szerződéses vagy üzleti viszonyba nem maga a képviselő lépett, hanem —• a közérdekű szövetkezeteket, továbbá a Ma- gyár Központi Híradó Részvénytársaságot, valamint az annak kötelékébe tartozó vállalatokat ide nem értve — olyan vállalat, üzem vagy egyéb szervezet, amelynél a képviselő vezető tisztséget tölt be, vagy javadalmazással összekötött egyéb alkalmazást vagy más megbízatást (igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságot stb.) lát el, vagy amely legalább negyedrészben a képviselő tulajdonában van, vagy amelyben a képviselőnek az ügyek irányítására döntő befolyást biztosító érdekeltsége van. Összeférhetetlenség áll fenn akkor is, ha a hasznothajtó jogosítványt vagy kedvezményt nem maga a képviselő szerezte meg, illetőleg a szerződéses vagy üzleti viszonyba nem maga a képviselő lépett, hanem házastársa vagy a képviselő közreműködésével vele közös háztartásban élő, illetőleg olyan hozzátartozója, akinek eltartására a képviselő törvénynél fogva köteles, vagy az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések kijátszása céljából más személy. (4) A jelen törvény hatálybalépése után létrejött az a hatósági, ügyleti vagy egyéb rendelkezés, amelynek következtében a képviselővel szemben az előző bekezdések rendelkezései szerint összeférhetetlenség áll elő, a képviselő irányában hatálytalan. Jóhiszemű harmadik személy jogait ez a körülmény nem érinti. 6. §. (1) A képviselő összeférhetetlen helyzetbe jut, ha 1. törvényhozói kötelességének tel-, jesítéséért vagy teljesítésének elmulasztásáért vagy megszegéséért ellenszolgáltatást vagy más előnyt köt ki vagy fogad el ; 2. a Nemzetgyűlésen ellenszolgáltatás vagy más előny fejében bármilyen ügyben felszólal ; 3. a Nemzetgyűlésen ellenszolgáltatás vagy más előny nélkül felszólal folyamatban levő olyan ügyben, amelyet hivatása vagy foglalkozása körében vállalt, vagy amelyben akár sajátmaga, akár hozzátartozója anyagilag érdekelt. (2) Az előbbi bekezdés 3. pontjának rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha a felszólalás közérdeket szolgál vagy személyes megtámadás visszautasítására irányul. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni az egyenesági rokont és sógort, a testvért, az elsőfokú unokatestvért, a házastársat, a testvér házastársát, a házastárs testvérét, az örökbefogadót és az örökbefogadottat. 7. §. (1) Összeférhetetlen helyzetbe jut a képviselő, ha a nemzetgyűlési tagságának a. közéleti erkölcs és a törvényhozói önzetlenség követelményeivel össze nem egyeztethető felhasználásával hatóságnál vagy testület, intézmény, intézet, üzem, vállalat vagy másszervezet intéző szervénél akár a maga, akár más érdekében bármilyen ellenszolgáltatásért bármely ügyben szóval vagy írásban kérelmet térj észt elő vagy egyébként eljár. Az összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a képviselő nem személyesen, hanem megbízottja útján jár el. (2) Az (1) bekezdés alá eső eljárás fejében bárminő ellenszolgáltatásnak kikötése semmis. 8. §. Összeférhetetlen helyzetbe jut a Nemzetgyűlés tagja, ha az ülésekről legalább egy fél éven át elfogadhatóok nélkül távol marad.