Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-136 • Törvényjavaslat a levéltárügy rendezéséről
294 ^ 136. szám. féle közhatóságok, közhivatalok, köztestületek és közintézmények iratainak e^ fontos kérdéseit. (Pl. külön szabályzat készül a pénzügyi^azgatóságok, külön a tanfelügyelőségek stb. részére.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter közreműködése e szabályzatok kiadásában biztosítja a történeti szempontok megfelelő érvé- nyesítését és a levéltári tudományos eredményeknek hasznosítását, II. Fejezet. ( i Köziratok, közlevéltárak« - . ; . i •» l A 2. §-hoz. A »közirat «-ban a »köz« megjelölés szembetűnően érzékelteti, hogy az iratot a közhatalom gyakorlói a közösség érdekében végzett működésük során hozták létre, s egyúttal azt is mutatja, hogy az ilyen irat a »köz«-é, megmaradása, illetve pusztulása az egész közösséget érinti. Maga a »közirat« kifejezés tulajdonképpen a magyar levéltártörténetben az iratok megkülönböztetésére gyakran használt »acta publica« felújítása. A »köziratok« (acta publica) 'a régi - magyar levéltári terminológiában az iratoknak bizonyos tárgyi szempont szerint _ körülhatárolt csoportját jelentették. • A törvényjavaslat a »közirat« kifejezést átvéve, fogalmát a^mai levéltári felfogásnak megfelelően határozta meg és használja. A mai általános érvényűnek tekinthető levéltári felfogás azt vallja, hogy tárgyi Szempontok szerint vég- . zett minden csoportosítás helyett,' amely akárhogyan mindig csak mesterséges, az iratokat azokban az egységekben kéli megtartani, amelyekben keletkeztek. Az irat keletkezése* az iratot létrehozó természetes vagy jogi személyhez való viszonya és az ügyvitel során befutott útja tehát levéltári oldalról nézve minden egyéb megkülönböztetési alapnál fontosabb. Ilyen módon valamely irat mivoltának megítélésében figyelmen kívül esik az irat tárgya ; egyedül az a döntő, hogy kinek ; a működésében keletkezett és az ügyek, intézése során rendeltetésének megfelelően hol van a végleges helye. Ehhez mérten a közirat jelleg első feltételé, hogy az irat à Nemzetgyűlés, közhatóságok vagy közhivatalok működésének a terméke legyen. Ez a meghatározás az iratoknak levéltári szempontból vett összes fajtáira érvényes : a beérkezett iratokra (vagyis az olyan iratunkra, amelyek valamely közhatósághoz, közhivatalhoz intézve, a címzett által átvétetnek), a fogalmaz-. ványokra (vagyis az olyan iratokra, amelyek valamely közhatóság, közhivatal által természetes vagy jogi személyekhez intézett iratoknak eredeti szövegezését, fogalmazatát tartalmazzák) és ,a belső ügyviteli iratokra (vagyis az olyan iratokra, amelyek nem sorozhatok az előbbi két csoportba és amelyeknek az a rendeltetésük, hogy az ügyintézés folyamatosságát biztosítsák).- Az így keletkezett iratok azonban még nem szükségképpen köziratok, közülük csak azokat lehet -— e törvény szempontjából — köziratnak tekinteni, amelyeknek az ügyek intézésében az a rendeltetésük, hogy véglegesen az iratot létrehozó Nemzetgyűlés, közhatóságok vagy közhivatalok birtokában máradjanak, illetőleg vég> 1 legesen olyan közületek birtokába menjenek át, amelyeknek iratai e .törvény v szerint : köziratok. Kiesnek tehát azok a beérkező iratok, amelyek az ügy befejezése után,rendeltetésük szerint véglegesen nem maradnak a Nemzetgyűlés, közhatóságok vagy közhivatalok birtokában. (Nem köziratok tehát valamely beadványnak a mellékletei, amelyek az ügy elintézése után a beadvanyozó,birtokába kerülnek vissza). Ugyancsak a közirat körén kívül esnek az olyan iratok, amelyek bár az országgyűlés vagy valamely közhatóság, közhivatal működé* \
