Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-136 • Törvényjavaslat a levéltárügy rendezéséről

2è2 136. szàhl. . ) mérè kitérj ed^ Az 1923. évi szeptember 25-én kiadott műemlékvédelmi törvénynek alapvető rendelkezése volt, hogy a köztársaság területén minden történeti értékű irományról — a magántulajdonban levőkről is — megállapíthatja, hogy közérdekű és »ennek alapján védelméről gondoskodhat ik. A magyarországi levéltárügy rendezése terén mutatkozó hiányok, a levéltárák iratanyagának megmaradását veszélyeztető, tudományos használatát meg- , nehezítő, sőt néni egy esetben lehetetlenné tevő viszonyok, a háborús események következtében a levéltárak pusztulásnak indult állapota, továbbá a külföldi levéltárak ügyének törvényes rendezése nyomán mutatkozó figyelemreméltó eredmények azt indokolják, hogy a magyari levéltárügy egész területére kiterjeszkedő általános rendezést hajtsanak végre. Jelenleg a magyar állam egyetlen levéltára az Országos Levéltár központi jellegénél fogva, törvényes felhatalmazás alapján csak az állami főhatóságok 32 évnél régibb iratait veszi át megőrzésre; más állami hatóságok, továbbá hivatalok, testületek és intézmények egyáltalában nem számíthatnak arra, hogy történetivé érett régebbi irataik levéltári gondozásba fognak kerülni. A közhatósági levéltárak fenntartásában, kezelésében, haszna- k latában és általában működésében helyenkiht eltérő eljárás alakult ki ; e különféle eljárások egységessé tétele, valamint é levéltárak feletti állami' szakfelügyeleti érvényesítése az eddig végzett hivatalos adatgyűjtés tanulságai alapján tovább el nem halasztható. A magánlevéltárak ügyében, amelyek külföldön sok helyütt már állami védelemben részesülnek, Magyarországon intézkedés még" nem történt, holott a történeti értékű iratokhoz fűződő közérdek éppen e sokszor nagyon becses iratokat tartalmazó levéltárakban szenved legtöbb sérelmet. A törvényjavaslat egyes fejezetei az előadott szempontok tekintetbevételével a nemzetgyűlés, közhatóságok, közhivatalok, köztestületek és közintézmények iratainak fenntartásáról, a köziratokról és a közlevéltárakról, a Magyar Országos Levéltárról és az állami kerületi levéltárakról, à Magyar Hadimúzeum levéltári csoportjáról, a' káptalanok és

1 konventek által őrzött hiteleshelyi országos levéltárakról,, a vármegyei qs a törvényhatósági jjogú városi levéltárakról, a megyei városi és á községi levéltárakról, a múzeumokban és a közkönyvtárakban őrzött levéltárakról és levéltári jellegű'iratgyűjtemény ékről, az egyházi és. vallásfelekezeti levéltárakról, a közérdekű magánlevéltárakról, a levéltári tisztviselők' szakképesítéséről, a levéltárak országos főfelügyelőjéről, az Országos Levéltárügyi Tanácsról és vegyes rendelkezésekről szólnak. , RÉSZLETES INDOKOLÁS I lejezet. „ A Nemzetgyűlés, a közhatóságok, közhivatalok, köztestületek és közintézmények iratainak fenntartása. ~ Az 1. §-koz. Az 1. §'rendelkezése a Nemzetgyűlés, a közhatóságok, a közhivatalok, a köztestületek és a közintézmények működésében kelétkezett iratanyag fenntartásának kötelezettségét általánosságban, mondja ki, Miután a gyakorlatban könnyen lehet kétséges, hogy iratai szempontjából valamely hatóság, hivatal, testület, intézmény e szakasz hatálya alá esik-e, a/törvényjavaslat felhatalmazást ad a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek, mint a magyar levéltárügy főhatóságának, hogy ilyen esetekben a tárcája szerint érdekelt miniszterrel egyetértésben döntsön; . ; -