Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-136 • Törvényjavaslat a levéltárügy rendezéséről
136. szám. 291 szóba hozták e kérdést és felhívták a kormány figyelmét a levéltárügy, különösen pedig a hiteleshelyi országos, a törvényhatósági és a családi levéltárak rendezetlen állapotára. , A magyar levéltárügy törvényes szabályozása terén további haladást jelentett a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről szóló 1929 : XI. te, amely a közhatóságok hivatalos iratait tartalmazó irattárakat és levéltárakat történelmi jelentőségű anyaguk tekintetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter főfelügyelete alá rendelte és felhatalmazta a minisztert, hogy az érdekelt miniszterrel egyetértve gondoskodjék a történelmi jelentőségű iratanyag biztos elhelyezéséről, tudományos szempontból való rendezéséről, szakszerű kezeléséről, nyilvántartásáról és a tudományos kutatás lehetővé tételéről. Kimondta a törvény, hogy a káptalanoknak és a konventeknek mint volt hiteles* helyeknek működésében keletkezett iratanyag, nemkülönben az egyházi testületek és hatóságok tulajdonában lévő levéltárak tekinetében az említett intézkedéseket az illetékes egyházi szervekkel egyetértve kell megtenni. A levéltárak nagy nemzeti jelentősegét felismerve, számos külfpldi államban — megfelelően alkotmányos fejlődésüknek és történeti hagyományaiknak — törvény útján szabályozták a levéltárügy különböző feladatait, sőt' egyes államok a levéltárügy összes kérdéseit felölelő általános levéltári törvényt is alkottak. Olaszországban először 1911. október 2nán, legújabbarí pedig 1930. december 22-én hoztak általános jellegű levéltári törvényt. Hollandiában 1918. június 17-én bocsátottak ki általános levéltári törvényt, amelyet 1928. május 14-én újabb törvénnyel módosítottak, Romániában pedig 1925. június 25-én hoztak levéltári törvényt. Levéltári törvény kibocsátására készült közvetlenül a háborút megelőzőleg a cseh-szlovák állam is. Az általános levéltári törvénnyel rendelkező államokon kívül is több államban tettek figyelemreméltó intézkedéseket a levéltárügy szabályozására. Angliában már 1719-ben, 1732-ben és4772-ben parlamenti bizottságpt küldtek ki a levéltárvédelem kérdéseinek tanulmányozására.' Majd 1869-ben egy királyi bizottság féladatává tették a magánlevéltárakban őrzött történelmi emlékek felkutatásának, rendezésének és leltározásának megszervezését. 1894-ben a Local Government Act a grófságok kötelességévé tette,, hogy a községeket levéltáraik karbantartására serkentsék. Végül 1924-ben az Angliában különleges szerepet játszó földesúri levéltárak állami felügyeletéről intézkedtek ; az ilyen levéltárak tulajdonosainak kötelességévé tették az iratok fenntartását, azokról tájékoztatás nyújtását s a törvény lehetőséget adott, hogy az ilyen levéltárak, amennyiben megfelelőképpen nem őriztetnek, közlevéltárban helyeztessenek el. A Szocialista Szovjet Köztársaságokban a népbiztosok tanácsának 1918. évi június hó 1. napján kelt rendelete az államhatalom gondoskodását a levéltárak legszélesebb körére terjesztette ki és azóta négy izb en (utoljára 1934 dec. 10. napján) szabályozták a központi levéltári igazgatást, illetve a levéltári szervezet kérdéseit. Franciaországban ímár a forradalom idején a konvent intézkedett az állami és a nem állami levéltárak védelméről. A levéltárak felügyéletét és a levéltári anyag rendezését részletesen 1841-ben rendelettel, majd 1924 április 29-én törvénynyél szabályozták. ' Ausztriában Mária Teréziának 1749 augusztus 12-én kiadott rendelete intézkedik a közhivatalt viselt személyek írásos hagyatékának védelméről s ezt a rendkívüli eljárásról szóló 1854. évi törvény 53—55. §-ai fejlesztették tovább. A levéltárügy fejlődésében jelentős lépés az Archivratnak 1894-ben'történt felállítása, amelynek hatásköre az állami levéltárak, majd később âz összes levéltárak védel37*
