Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-115 • A Nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése az 1946:VII. tc. 1. §-ába ütköző, a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló bűntettel gyanúsított Saláta Kálmán és Jaczkó Pál nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyében

236 122. szám. I Síndor v. vezérőrnagy voltak. A földalatti fővezérség politikai irányítója a Hetes Bizottság volt. A katonai szervezkedés a. Hetes Bizottság elgondolása szerint illegális fegyveres erők megszervezését a jelenlegi tényleges ^szolgálatot teljesítő honvédség és államrendőrség alakulatainak megnyerését, a feloszlatott csendőrség' felélesztését és mindezeknek a mozgalom céljaiba való beállítását célozta. A Hetes Bizottság hírszerző alakulattal is rendelkezett, földalatti sajtótevékenységet is folytatott, röpcédulákat készített és terjesztett, amelynek szerkesztői a Hetes Bizottság tagjai, vagy az általuk megbízott mozgalmi tagok Voltak. A Hetes Bizottság a mozgalom felderítéséig körülbelül 30-—35 .ülést tartott, amelyen fontos határozatokat hoztak, írásbeli eiaborátumokat, hadparancsokat szerkesztettek, amelyek mind a mozgalom terjesztését, irányítását célozták. A Hetes Bizottság? ülésem két-három eset kivételével mindenkor részt vett Saláta Kálmán nemzetgyűlési képviselő, aki a Hetes Bizottság egyik tagja, a mozgalom és szervezkedés egyik kezdeményezője és vezetője volt. E mozgalomban és szervezkedésben tevékenyen vett részt Jaczkó Pál nemzetgyűlési képviselő is, aki a Kisgazdapárt véderő-bizottságának tagja volt. Ezenkívül ..a felterjesztett iratokból feltehető, hogy Jaczkó Pál szervezője és vezetője volt egy illegális karhatalmi alakulatnak, amelyne^ feladatát képezte a budaörsi repülőtér esetleges, katonai megszállása, azon célból, hogy a vezető állásba kiszemelt és esetleg gyanúba került politikusokat szükség esetén a repülőtérről repülőgépen kiszöktessék. Ezenkívül Jaczkó Pál Vasmegyében, Szentgotthárd közelében egy csempészállomást is létesített, amelynek célja az volt, hogy az országból menekülő jobboldali politikusok menekülését elősegítse. A felterjesztett iratok alapján megállapíthatónak látszik, hogy Jaczkó Pál több alkalommal illegálisan Ausztriába ment, ahol az országba vissza nem tért jobboldali beállítottságú, elleníorradaln at előkészítő szegélyekkel tárgyalt. így például a Hetes, Bizottság utasítására Grácba ment, ah of Pünkösthy László v. vezérkari százados személyéről, aki a Hetes Bizottságnál jelentkezett és szolgálatait idegen állam megbízásából a mozgalomnak felajánlotta, informálódott. »ii A fenti tényállást,a megküldött iratokhoz csatolt vallomásijegyzőkönyvek igazolják és a bizottsága hangsúlyozza, hogy az ügyben, már kihallgatott más gyanúsítottaknak a "két képviselőt terhelő vallomásai a kihallgatott gyanúsítottak önmagukat is terhelő vallomásaiban szelepeinek. \ A mentelmi bizottság megállapította, hogy Saláta Kálmán nemzetgyűlési képviselő által elkövetett bűncselekmény az 1946 : VII. te. 1. § (i) bekezdésébe ütköző, a demokratikus állaímrend és demokratikus köztársaság ellen irányuló bűntett, Jaczkó Pál nemzetgyűlési képviselő fenti tevékenysége pedig az 1946 : VII. te. I. § (a) bekezdésébe ütköző, a magyar államrend és demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétek bűntettének tényálladéki elemeit látszik kimeríteni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés,illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselők személye és a vélelmezett bűncselekmény/között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja tehát a t. Nemzetgyűlésnek, hogy $aláta 'Kálmán és Jaczkó Pál nemzetgyűlési képviselők mentelmi jogát — nevezettek előzetes letartóztatását is magában foglaló hatállyal — függessze fel. Kelt Budapesten, a Nemzetgyűlés mentelmi bizottságának 1947. évi január hó 1.7-én tartott üléseben. _/ • * • Farkas Mihály «. /., Dulin Jenő '&. /., ' a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója, i