Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-71 • Törvényjavaslat a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről
10 71. szám. Valóban a kormány ellenőrzésére, esetleg felelősségre vonására is hivatott Nemzetgyűlés semmiképpen sem felelhet még feladatának, ha tagjai között helyet foglalhatnak a kormányhatóságtól függő, annak engedelmeskedni köteles tényleges szolgálatot teljesítő alkalmazottak. De a közszolgálat zavartalanságához fűződő érdekek is azt kívánják, hogy közalkalmazott ne tölthessen be nemzetgyűlési tagságot, mert a két munkakört egyídőben megfelelően ellátni* nem lehet ; másrészről a képviselő közalkalmazott kiváltságos helyzetbe kerül feletteseivel és hivatalnoktársaival szemben, ami azután a munkafegyelem jelentős rovására megy. A törvényjavaslat 1. §-ft ezért általános szabályként kimondja, hogy a közszolgálat a nemzetgyűlési tagsággal összeférhetetlen. ' Az összeférhetetlenség szempontjából közszolgálat alatt elsősorban természetesen az állami és — minthogy a kormányhatóságnak végeredményben az önkormányzati testületeknél működő alkalmazottak is alá vannak vetve-—a törvényhatósági és községi alkalmazást kelLérteni. A kormánytól való függés y tekintetében hasonló a helyzetük az említett közületek különböző vállalatainál (üzememéi, intézeteinél vagy egyéb intézményeinél), nemkülönben azt állami, törvényhatósági vagy községi kezelésben álló alapítványoknál vagy alapoknál és a Fővárosi Közmunkák- ^Tanácsánál alkalmazott személyeknek, akiket a törvényjavaslat épp ezért a fentebbi csoportba sorolható közalkalmazottakkal * egy tekintet alá- von. Az alkalmazás módja (kinevezés, választás, szerződtetés avagy éppen egyterű felfogadás) az összeférhetetlenség szempontjából közöm- . bös. Minthogy peMg a közszolgálati viszony jellemzője a függőségen és az állandó jellegű lekötatteáBpii felül az ellenszolgáltatás is, szükséges, hogy az alkalmazás fizetéssel vjap—saás rendszeres javadalmazással járjon. Nincs jelentősége viszont annak, nogy az illetményeket az alÈalmazott tényleg felveszi-e vagy sem. A törvényjavaslat előkészítésé során felmerült az az elgondolás, hogy az olyan vállalat, üzem, stb., amelynek az állam vagy az említett közületek legalább felerészben tulajdonosai vagy amelyben a közület legalább ugyanilyen mérvű érdekeltséget vállal és ez az érdekeltség a közület részére az ügyvitelben való részvételt is biztosítja: az összeférhetetlenség szempontjából egy tekintet alá kell hogy essék a közületi vállalatokkal, mert az ilyen vállalatok is túlnyomóan a közület befolyása alatt állanak. Minthogy azonban közgazdasági életünknek általános jelensége és különösen a kötött gazdálkodási rendszer velejárója az, hogy a közületek mind nagyobb részt kérnek maguknak a legkülönbözőbb gazdasági vállalkozásokban — ami nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a közület maga alapít vagy a maga részére tulajdonul megszerez valamely vállalalatot, hanem abban is, hogy a közület csupán mint tulajdonostárs lép be bizonyos vállalatba avagy abban egyéb módon, pl. részvények, üzletrészek stb. egy részének megszerzésével vagy jelentősebb hitel nyújtásával érdekeltséget Vállal : a törvényjavaslat felfogasa szerint túlságosán messzire menne a (2) bekezdésben megállapított fogalmi körnek a jelzett irányban való kiterjesztése. Ez ugyanis azzal a kedvezőtlen következménnyel járna, hogy a gazdasági élet széles • területe képviselet nélkül maradna a parlamentben, ami azután a törvényhozás színvonalát érintené hátrányosan. Az 1. § (2) .bekezdésében foglalt felsorolás kimerítő. Az összeférhetetlenség szempontjából tehát nem jönnek figyelembe más »jogszabályoknak azok a rendelkezései, amelyek a közszolgálati alkalmazottak fogalmi körét egyéb szempontból ' eltérően állapítják meg. így például az Országos Társadalombiztosító Intézetnél vagy a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél való alkalmazás a törvényjavaslat értelmében nem összeférhetetlen, bár az ilyen alkalmazottak
