Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-97 • Törvényjavaslat a földreform befejezése érdekében szükséges egyes rendelkezésekről

192 97. szám. igénybevételre irányuló javaslatot már előterjesztette, ezért a megváltás lehetőségéből eredő bizonytalanság megszüntetése céljából szükségesnek mutatkozott annak kimondása, hogy a törvény hatálybalépése után a R 12. §-ának utolsó bekezdése alapján további megváltásnak helye nincs, kivéve, ha az ingatlan meg- váltása iránt u megváltási javaslatot a Községi Földigénylő Bizottság vagy'% -Megyei (Fővárosi) Földbirtokrendező Tanács a törvény hatálybalépése előtt már előterjesztette. \ l A 6. §-hoz : A R-nek a földbirtok legnagyobb kiterjedését szabályozó rendelkezései ~r az 53. §-a értelmében— azt célozzák, hogy a földigénylők minél nagyobb hányada földbirtokhoz jusson. A R 53. §-ának további rendelkezése szerint nincs akadálya annak, hogy élők közötti jogügylettel vagy öröklés /útján \ bárki földbirtokot szerezzen, ha azt a fennálló egyéb jogszabályok megengedik. Az említett rendelkezés tehát az ingatlanszerzést kifejezetten megengedi. Az esetleges viták elkerülése érdekében mégis szükségesnek mutatkozott annak határozott kimondása, hogy nem esik megváltás, alá az az ingatlan, amelyet a,tulajdonos az 1944. évi január hó 1. napja után szerzett, éspedig abban az esetben sem, ha ezáltal a szerző fél már meglévő ingatlanának területe a R-ben meghatározott birtokhatár (100, 20.0, 300 kat. hold) fölé emelkeditè. ' Ez a rendelkezés természetesen csak arra az ingatlanra vonatkozhat, amely az 1944. évi január hó 1. napján fennállott tényleges birtokállapot szerint megváltás tárgyat nem képezte volna, illetőleg amelyik nem esik a R 13. §-ának hatálya^alá. A 7. §-hoz: Az újrafelvételi és felülvizsgálati kérelem, mint rendkívüli jogorvoslatok csak szigorú korlátok között vehetők igénybe. A gyakorlatban ezeknek a jogorvoslatoknak ezt a korlátozott voltát nem vették kellően tekintetbe, ennek . folytán az érdekeltek gyakran a megszabott határidőn túl és olyan nagy számban — sokszor megfelelő jogalap nélkül— nyújtottak be jogorvoslat iránt kérelmet, hogy ez a földreform befejezését és a nyugalmi állapot megteremtését. erősen hátráltatta, az elbírálásra hivatott hatóságokat pedig feleslegesen túlterhelte. Szükséges ezért olyan határidő megállapítása, amellyel lezáródik a már jogerősen eldöntött ügyekben'az említett jogorvoslatok igénybevételének lehetősége. *A javaslatnak erre

1 vonatkozó rendelkezése természetesen nem érinti a törvény hatálybalépése után hozott jogerős határozatok ellen használható újrafelvételi és felülvizsgálati kérelmeket, hasonlóképen nem érinti a nem jogerős határozatok ellen használható rendes jogorvoslatokat sem. • A 8. §-hoz: A R 39. §-a értelmében a megváltás útján igénybevett földbirtok, a felszerelés, üzemek, stb. tulajdonosának kártalanítás jár. Az igénybevett birtokok tulajdonosainak kártalanítása, illetve a kártalanítás erejéig a telekkönyvi hitelezőik kielégítése az állam feladata. A megváltási árat a juttatottak részletekben fizetik, ezért —- figyelemmel a jóvátételi kötelezettségekre és a pénzügyi stabilizációval összefüggő általános gazdasági helyzetre is — az állam teherbíróképessége ezidőszerint nem engedi meg a kártalanítás kérdésének rendezésit. j AR 28. §-a értelmében az ingatlanokat a juttatottaknak tehermentes tulajdonába kell adni. A fentiek ellenére mind gyakrabban előfordul, hogy a volt tulajdonosok, ezeknek jogutódai, alkalmazottai, hitelezői, stb. sorozatosan perekkel támadják meg vélt vagy fennálló, jogaik érvényesítése végett a juttat ott akat vagy, a kincstárt vagy egyidejűleg mindkettőt, s a bíróságoktól olyan követelések megítélését kérik, melyek a kártalanítás kérdésétől s az általános rendezéstől el nem választhatók» A juttatottak abban a tudatban, hogy a földreform során kapott ingatlanaikkal kapcsolatban esak a Földbirtokrendező Alappal szemben állanak kötelezettségben,