Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-95 • A Nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése Katona Jenő nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértéséről tett bejelentése tárgyában

95; szám. 18t Sem a bejelentő képviselő, sem a panaszlottak nem neveznek meg tanúkat és így feltehető, hogy az eset csupán négyük között, tanúk nélkül folyt le. A bejelentést tevő képviselő a becsületsértő kifejezéseket nem jelentette be- ' s így a konkrét kifejezések el- vagy el nem hangzása nem volt megállapítható. Panaszlott bejelentésében előadja, hogy Vásáry István képviselő »reakciós vagy nem reakciós« .voltáról

1 intézett kérdést hozzá és hogy egy Katona Jenő képviselő által aláírt nyilatkozatnak reá vagy reá és társaira#irányuló kitételéről kért magyarázatot. ' ' . Ezek szerint Katona Jenő képviselő egy többek aláírásával megjelent és panaszlottakra sérelmes nyilatkozatot írt alá,, amelynek tartalma közismert, azonkívül Vásáry István képviselő úgy maga, mint társai nevében erre a nyilatkozatra kért magyarázatot, Katona Jenő képviselő a magyarázatot megtagadta, KovátsLászló képviselő részéről ezután hangzott el sértés Katona Jenő képviselővel szemben. A panaszlottak magyarázatkérés végett megállították, és pár percig nem engedték továbbhaladni Katona Jenő képviselőt, de fizikai erőszak vagy tettlegesség alkalmazása nélkül. Ilyen ténymegállapítások után, araikor kölcsönös sértések állnak'egymással szemben és a mentelmi jogának megsértését bejelentő Katona Jenő képviselő az általa aláírt nyilatkozattal tekintendő az első sértés elkdveíő jenek, 'tehát a viszontsértésre okot szolgáltatónak, a mentelmi bizottságnak: az eddig kifejlődött gyakorlata, de a mentelmi jog lényege szempontjából is beható vizsgálat tárgyává kellett tenni, hogy a fennforgó eset a mentelmi jog megsértésének fogalma alá • sorolható-e, mely szempontból kizárólag az a körülmény vizsgálandó, vájjon a tárna- ~ dás, illetőleg becsületsértő kifejezés vagy kifejezések nem jelentkeznek e úgy mint a képviselőre közjogunkban biztosított szólásszabadság megsértése, vagy nem azzal a szándékkal intéztetett-e az illető képviselő ellen, hogy őt törvényhozói hivatásának független teljesítésében .akadályozza. A bizottság megítélése szerint kizártnak látszik, hogy Vásáry István, Vásáry József és Kováts László képviselők Katona Jenő képviselőt törvényhozói hivatásának független teljesítésében óhajtották volna megakadályozni, níert a felelősségre vonásra és az ennek során elhangzott sértésre egy, a Katona Jenő képviselő által aláírt olyan nyilatkozat, melyet Gáspár Ernő nem-képviselő is aláírt, szolgáltatott okot és egy ilyen sértő nyilatkozat a törvényhozói hivatás teljesítésének nem, minősíthető, minekfolytán a vele kapcsolatos felelősségrevonás és énnek kapcsán elhangzott víszontsértés sem minősülhet a törvényhozói hivatás független teljesítésének akadályozásául. , ^ Hasonló döntések állapíthatók meg az 1922. évi január hó 16. napján összeült Nemzetgyűlés 132. számú naplójából, amikor a Ház Drózdy Győző nemzetgyűlési képviselő, mentelmi jogának Bogya János képviselő által történt megsértését tárgyalta. Bogya János Drozdy Győzőt a Ház folyosóján tettleg bántalmazta, melyre a Nemzetgyűlés ülésén Bogya János képviselővel szemben használt, durva kijelentése szolgált okot. Úgyszintén a képviselőház ' mentelmi bizottságának 1898. június 14-én kelt jelentésében — amelynek tárgya Lepsényi Miklós képviselő mentelmi jogának megsértése volt — a következő megállapítás tétetett: »A Ház az egyes képviselőkön ejtett-sérelmeket csak akkor tette országos üggyé, midőn a sérelem minden kétséget kizárólag a képviselők hivatásával állott kapcsolatban, vagy sértette a képviselőnek közjogunk által biztosított függetlenségét;« Ezek alapján a mentelmi bizottság a mentelmi jog megsértésének esetét nem látja fennforogni és ezért javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, mondja M, hogy Katona