Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-71 • Törvényjavaslat a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről

4 71. szám. cikkben meghatározott bűntett vagy vétség miatt, avagy nyereségvágyból .elkövetett vétség miatt jogerősen el­ítélik. (a) Összeférhetetlen helyzetbe jut a Nemzetgyűlés tagja, ha reá nézve a tagság tartama alatt áll elő vagy derül ki olyan ok, amely miatt a nemzet­gyűlési választásokról szóló 1945 : VIII. te. 5. §-a 1., 2., 4., illetőleg 7—12. pont­jának valamelyike vagy 6. §-a értel­mében a tagságot el nem nyerhetné. (*) összeférhetetlen helyzetben van az a nemzetgyűlési képviselő, aki a nyilaskeresztes párt hungarista moz­galomnak, a magyar nemzeti szocia­lista pártnak, a népakarat pártjának, úgyszintén a kaszáskeresztes pártnak tagja volt, valamint az is, aki fasiszta irányú hirlapnak vagy más folyóirat­nak szerkesztője vagy kiadója volt. 10. §. (i) Ha a képviselő megbízó. levelének bemutatásakor összeférhe­tetlen helyzetben van, köteles azt meg­bízó levelének bemutatásával egyide­jűen, ha pedig nemzetgyűlési tagságá­nak tartama alatt jut összeférhetetlen helyzetbe, köteles azt az összeférne-* tétlen helyzetnek tudomására jutásától számított nyolc nap alatt a Nemzet­gyűlés elnökének írásban bejelenteni. A jelen törvény hatálybalépésekor már fennálló összeférhetetlen helyzetet a képviselő à törvény hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt köteles be­jelenteni a Nemzetgyűlés elnökének. Az összeférhetetlen közszolgálati vi­szonyban álló képviselő a bejelentés­ben nyilatkozni köteles arra nézve is, hogy képviselői megbízatásáról le­" mond-e vagy sem. \ -(2) A képviselő nem vehet részt a Nemzetgyűlés, valamint annak bizott­ságai tárgyalásaiban es a szavazásban mindaddig, amíg az'(i) bekezdés alap­ján bejelentett összeférhetetlen helyzet fennáll. (») A képviselő az összeférhetetlen­ségi bejelentést köteles maga ellen megtenni akkor is, ha megítélése sze­rint az összeférhetetlenség kétsége». Ilyen esetben a bejelentés a képviselőt jogai gyakorlásában nem akadályozza. 11. §. fi) A bíróságok és más ható­ságok (hivatalok, intézetek, üzemek, stb.) haladéktalanul kötelesek a Nem­zetgyűlés elnökével közölni az olyan határozatot (rendelkezést) vagy az olyan szerződés megkötését, amelynek következtében a képviselőre összefér­hetetlen helyzet áll elő. Az elnök a vele közölt adatokat — kivéve ha azok nyik vánvalóan nem szolgálhatnak alapul az összeférhetetlenség megállapítására — közli az összeférhetetlenségi bizott­sággal. (») A Nemzetgyűlés tagjai az (i} be­kezdés alapján tett bejelentéseket a Nemzetgyűlés elnöke által meghatáro­zott helyen és időben megtekinthetik s azokat összeférhetetlenségi bejelentés céljára felhasználhatják. Í2. §. (i) Összeférhetetlenséget — a 11. § esetét kivéve — csak képviselő jelenthet be ; más személy bejelentést nem tehet. (2) A bejelentésnek magában kell foglalnia : a) azokat a tény*eket, amelyek miatt a bejelentő az összeférhetetlenségi hely­zetet fennállónak tartja és azoknak a bizonyítékoknak a felsorolását, ame­lyek az előadott tények igazolására szolgálnak ; b) annak a megjelölését, hogy az összeférhetetlenséget a törvénynek me­lyik rendelkezésére alapítják. (3) A bejelentést a Nemzetgyűlés el­nökénél két példányban írásban kell megtenni. A bejelentésben fel kell tün­tetni a bejelentő képviselő nevét és lakcímét. A bejelentés mindkét pél­dányát a képviselőnek alá kell írnia. (4) A bejelentésben említett okirato­kat a bejelentés első példányához eredet­ben vagy hitelesített másolatban, má­sodik példányához pedig egyszerű má­solatban kell csatolni. Ha a bejelentő tanúval kíván bizonyítani, a bizonyí­tani kívánt tények megjelölése mel­lett a tanú nevét, foglalkozását és lakását is be kell jelenteni.

Next

/
Thumbnails
Contents