Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-83 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 69. számú törvényjavaslat tárgyában

150 83.. szám. alapszabályát a cégbíróságnak nem mutatja be, a cégbíróság kétszáz forint pénzbírság kivetése mellett és harminc napnál nem hosszabb határidő kitűzésével a szövetkezetet módosított alapszabályának bemutatására hívja fel. Ha a szövetkezet a kitűzött határidő alatt módosított alapszabályát bemutatta, a cégbíróság a kivetett pénzbírság törlése iránt intézkedik. Ellenkező esetben a cégbíróság gondoskodik a pénzbírság behajtásáról és .-— esetleg a szöyetkezet igazgatóságának meghallgatása után — elrendelheti a szövetkezet feloszlatását. A szövetkezet feloszlatását csak akkor lehet elrendelni, ha a cégbíróság megállapítja, hogy a szövetkezet módosított alapszabályát felszólítás után sem mutatta be. (2) A cégbíróság ilyen esetben a szövetkezet, feloszlatását hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe ; a felszámolást az alapszabály, illetőleg e törvény hatálybalépése előtt hatályban volt jogszabályok szerint kell végrehajtani. (3) A jelen §-ban szabályozott esetben a/ szövetkezet a felszámolás helyett átalakulását határozhatja el. Az átalakulásra a 100. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A 100. § (1) bekezdésének fj pdntjában megszabott határidő ilyen esetben azzal a nappal kezdődik, amelyen a cégbíróságnak a feloszlatást elrendelő határozatát a szövetkezet részére kézbesítették. A különös előny ellenértékének megállapítása. 185. §. Ha a szövetkezet alapszabálya egyes tagoknak különös előnyt biztosít, az ilyen megkülönböztetést az alapszabály módosításánál meg kell szüntetni. A különös/ előny ellenértékét a szövetkezet közgyűlése állapítja meg úgy, hogy a különös előnyt élvező tag részére — a törvény korlátai között (29. §) — meghatározott számú új üzletrész jegyzését teszi lehetővé. Ha a , tag a közgyűlés határozatát magára nézve sérelmesnek találja, a szövetkezetből kiléphet. Ilyen esetben a kilépés feltételei tekintetében a szövetkezet nem módosított' alapszabályinak rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyes szövetkezetek, feloszlatása. 186. §. (1) A szövetkezeti eszme védelme érdekében el kell rendelni annak , a szövetkezetnek feloszlatását, amely eddigi törvényellenes működésénél fogva az alapszabályának^ megfelelő módosítása után sení nyújt biztosítékot arra, hogy működését a törvény rendelkezéseinek megfelelően fogja folytatni. A feloszlatás kimondása kizárólag a jelen § szerint alakult választott bíróságok hatáskörébe tartozik. A választott bíróságok kötelesek működésüket haladéktalanul megkezdeni s a törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt befejezni. (2) Választott bíróságot a szükségnek megfelelő számban kell alakítani. Á választott bíróság hármas tanácsban jár el. Elnökét az ítélőbírák közül az igazságügyminiszter nevezi ki, tagjait pedig a kereskedelem- és szövet kezetügyi miniszter utasításira felperesként fellépő cégbiztos és az alperesként perbevont szövetkezet jelöli ki. Ha valamelyik fél nem'él jelölési jogával, a választott bíró kijelöléséről az eljáró tanács elnöke gondoskodik.^ (3) A választott bíróság szervezeti és eljárási szabályait az igaz ságügy m,iniszter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg (4) A jelen § alapján elrendelt feloszlatást a cégbíróság a választott bíróság megkeresése alapján jegyzi be a cégjegyzékbe ; a felszámolást az alapszabály; illetőleg e törvény hatálybalépése előtt hatályban, volt jogszabály i szerint kell végrehajtani. . (s) A jelen §-ban szabályozott esetben a szövetkezet a felszámolás helyett átalakulását határozhatja eh Az átalakulásra a 100. §-ban foglalt ren-