Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-83 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 69. számú törvényjavaslat tárgyában

'83c- szám, 107 tulajdonosváltozások, azoknak körülményei, továbbá az ingatlan terhei. (3) À cégbíróság a szövetkezetet csak akkor jegyezheti be, ha a szövetkezet igazolja, hogy a természetbeni hozzájárulást vagy az átveendő vagyontárgyat a szövetkezetnek átadták. Ha a természetbeli hozzájárulás vagy az átveendő vagyontárgy ingatlan, a szerzésre vonatkozó okiratot kell bemutatni. (4) A .hozzájárulás, .valamint az átveendő vagyontárgy értékét és ellenértékét véglegesen az alakuló közgyűlés — szükség esetében szakértő meghallgatásával — állapítja meg. A megalakulás általános jeltételei. 8. §. (1) A szövetkezetet megalakultnak kell tekinteni, ha a) az alapszabályt megállapították ; b) az alakuló közgyűlés a megalakulást elhatározta, igazgatóságát és felügyelőbizottságát megválasztotta ; c) a szövetkezetet a cégjegyzékbe bejegyezték. (2) Akik a szövetkezet megalakulása előtt a szövetkezet nevében eljárnak, egyetemlegesen felelősek. A tagok legkisebb száma. 9. §. (1) A megalakuláshoz megkívánt legkisebb taglétszám : a) fogyasztási szövetkezetnél, ha a szövetkezet székhelye község : 60, város : 150, Budapest székesfőváros : 300 ; b) termelő- és értékesítőszövetkezetnél, ha a szövetkezet székhelye község : 15, város : 25, Budapest székesfőváros : 50 ; c) kiskereskedők beszerző- és elosztószövetkezeteinél y község : 15, város : 25, Budapest székesfőváros : 50 ; d) egyéb szövetkezetnél : 15. (2) Vegyes tárgyú szövetkezet legkisebb taglétszáma tekintetében a szövetkezet tárgyát képező annak a szövetkezeti fajtának legkisebb taglétszámát kell irányadónak venni, amelynél a legkisebb taglétszám az (1) bekezdés szerint a legmagasabb. (3) A kereskedelem- és szovetkezetügyi miniszter a legkisebb taglétszámot egyes szövetkezetekre az előző bekezdésekben foglaltaknál alacsonyabban, a szövetkezetek 'egyes csoportjára pedig az Országos Magyar Szövetkezeti Kamara (a továbbiakban : Kamara 159. §) meghallgatása után, valamint a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve, a fentiektől eltérően is megállapíthat ja. Az alakuló közgyűlés összehívása és feladata. 10. §. (1) Az alapítóknak az alapítási tervezet keltétől számított két hónap alatt össze kell hívniok az alakuló közgyűlést. (2) Az alakuló közgyűlés határoz a szövetkezet megalakulásáról, megállapítja a szövetkezet alapszabályát s megválasztja a szövetkezet igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait. (3) Ha az alakuló közgyűlést e határidő alatt nem tartják meg, az üzletrészjegyzések hatályukat vesztik és az alapítók egyetemlegesen kötelesek az ^aláíróknak a netán már teljesített befizetéseket visszatéríteni. Az alakuló közgyűlés egyéb szabályai. 11. §. Az alakuló közgyűlés akkor határozatképes, ha a közgyűlésen az üzletrészjegyzők legalább kétharmadrésze jelen van és legalább kétharmadrészük a megalakulásra szavaz. Egyebekben az alakuló közgyűlésre, különösen az összehívás és a határozathozatal módjára, valamint a tagok szavazati jogára azok a szabályok érvényesek, amelyeket a szövetkezet megalakulása utáni közgyűlésekre a törvény megállapít. Az üzletrészjegyzők visszalépése. 12. §. Ha az alakuló, közgyűlés az alapítási tervezetben foglaltaktól lénye* / 14*