Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-83 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 69. számú törvényjavaslat tárgyában

90 83. szám. Indokolás: A dolog természetéből következik, hogy a szövetkezet valamely központ tagjai sorába csak a központ engedélyével léphet be. Ha a szövetkezet megalakulása után lép be valamely központ tagjai sorába, ez kifejezésre is jut a javaslat 134. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésből. Nincsen azonban ilyen tartalmú rendelkezés a javaslatban arra az esetre, ha a szövetkezet már a megalakuláskor valamelyik központ tagjai sorába lép. Ezt a hiányt pótolja ez .a kiegészítés. Eme módosítás folyományaként a javaslat (*) bekezdésének jelzését (*) bekezdésre kell kijavítani. E bekezdés második sorában a »cégbírósághoz« szó helyébe »cégbíróságnak«, harmadik sorában »intézett beadvány« szavak helyébe »küldött beadványnak« szavakat kell, illeszteni, valamint ugyanebben a sorban az »ems« szó helyébe »e« szót kell írni. A 15. § negyedik sorában a »folyamatba tett« szavak helyébe a »megindított« szót kell illeszteni. A 17. § (1) bekezdésének második sorában »ki kell tenni« szavak helyett »fel kell tüntetni« szavakat kell felvenni, az f) pont ötödik sorában a »követelésére« szó után gondolatjelet és a hatodik sorában a »bekezdés« szó után szintén gondolatjelet kell illeszteni. A g) pont harmadik sorában az »alkalmazottak« szó helyébe »alkalmazottaknak« szót kell illeszteni. A 18. § harmadik sorában a »bemutatásától« szó után a »nem« szót törölni és helyébe »még abban az esetben sem« szavakat kell felvenni, negyedik sorában pedig a »még abban az esetben sem« szavakat törölni kell. A 20. §-hoz utolsó mondatként az alábbi szöveget vette fel a bizottság : »Hogy mennyiben lehet ilyen alapon a szövetkezet feloszlatását kérni, a 97. és 99. §-okban foglalt szabályok szerint kell megítélni.« Indokolás : Mint már a miniszteri indokolás idevonatkozó része is kifejti, a 20. §-ban foglalt rendelkezés a szövetkezettel ügyletet kötők és ezen keresztül a szövetkezet biztonságát is védi. Természetes azonban, hogy ha az alakuláshoz megkívánt alakulási kellékek hiánya folytán a törvényben megkívánt legkisebbtaglétszám nincsen meg, előtérbe nyomulnak a javaslat 97. §-ában foglalt joghatások, ha pedig az említett alaki kellékek hiánya miatt vagy az alapításnál közbejött akarat hiány ok okából kétség merül fel aziránt, hogy a szövetkezet valódi szövetkezetnek tekintendő-e, ilyen indokok alapján is helye lehet a szövetkezeti bíróság előtt a 99. §-ban említett eljárás megindításának. Hogy azonban ebben a tekintetben minden kétséget kizáró rendelkezést tartalmazzon a javaslat, szükséges az említett módosítás keresztülvitele. A 21. § (1) bekezdésének hatodik sorában a »felszámítása« szó helyett »elszámolása« szót kell felvenni. A 22. §. első sorában az »Akik« szó után »a szövetkezettel« szavakat kell illeszteni, második sorába a »vagy« szó után »valamely« szót kell felvenni, negyedik és ötödik sorából pedig »a szövetkezettel« szavakat törölni kell. A 23. § (1) bekezdésének első mondata helyett az alábbi szöveg felvételét határozta el a bizottság : »Szövetkezet tagja lehet az e törvényben és az alapszabályban a tagokra megállapított feltételeknek megfelelő természetes személy vagy szövetkezet.« Indokolás: A javaslat ebben a kérdésben kétséget hagyott, jelesül az 1. § csupán azt mondja ki, hogy a szövetkezet kis gazdasági egyedek társasága és a 23. § (1) bekezdése csak a termelőszövetkezetekre írja elő, hogy azoknak tagjai csak természetes személyek lehetnek. Különösen ez utóbbi rendelkezésből az következnék, hogy jogi személy is lehet szövetkezeti tag, ha a kis gazdasági egyed fogalmába beilleszthető. Ezzel szemben a szövetkezeti gondolat egész