Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-9 • A Nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottságának jelentése a "Magyarország államformájáról" szóló 5. számú törvényjavaslat tárgyában

64 9. szám. 1-ső melléklet a 9, számú irományhoz. Törvényjavaslat Magyarország államformájáról, ( A N emzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottságának szövegezése szerint.) Magyarországon 1918 november 13-án megszűnt a királyi hatalom gyakorlása. A nemzet visszanyerte önrendelkezési Jogát. Négyszáz esztendős harc, az ónodi gyűlés, az 1849-es debreceni határozat, két forradalom kísérlete és az ezt követő elnyomatás után a magyar nép újra szabadon határozhat államforma] áról. Az általános, >egyenlő, közvetlen- és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés most a magyar nép nevében és megbízásából megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot. A köztársaság polgárai részére biztosítja azífember természetes és elidegeníthetetlen jogait, a magyar nép számára a rendezett együttélést s a más népekkel való békés együttműködést. Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai különösen : a személyes szabadság, jog az elnyomatás-, félelem- és nélkülözésmentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog s a részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irányításában. Ezektől a jogoktól egyetlen állampolgár sem fosztható meg törvényes eljárás nélkül és e jogokat a magyar állam valamennyi polgárának minden irányú megkülönböztetés nélkül, a demokratikus államrend keretein belül, egyformán és egyenlő mértékben biztosítja. E cél megvalósítására Magyarország Nemzetgyűlése mindenekelőtt a következő törvényt alkotja : 1. §. Az államhatalom kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép. A magyar nép a törvényhozó hatalmat az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés útján gyakorolja. 2. §. (i) Magyarország köztársaság. (2) A köztársaság élén elnök áll. A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés négy évre választja. 3. §. Köztársasági elnökké minden magyar állampolgár megválasztható, aki harmincötödik életévét betöltötte és akinek nemzetgyűlési képviselői választójogosultsága van,