Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-70 • A Nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése " a házasságon kívül született gyermek jogállásáról" szóló 47. számú törvényjavaslat tárgyában

574 70; szám. személy jegyeztessék be. Az intézkedésre a gyámhatóság hivatott. A gyámhatóság a képzelt atya családi nevéül az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi elődének családi nevét, vallásául az anya vallását állapítja meg, a képzelt atya utónevének és egyéb személyi adatainak meghatározásánál pedig belátása szerint jár el. A határozathozatal előtt az anyát megkell hallgatni. (3) Az anyakönyvezető a házasságon kívül történt születésnek és a házasságon kívül született gyermek atyjának a születési anyakönyvbe történt bejegyzéséről a gyámhátóságot esetenkint értesíteni köteles. (4) A házasságon kívül született gyermek atyjának bejegyzésére vonatkozó iratokat az anyakönyvvezető és a, gyámhatóság bizalmas iratokként kezeli. Tartalmukról csak az érdekeltek indokolt kérelme, valamint a bíróságok és más hatóságok megkeresése alapján szabad értesítést adni. («) Az előző bekezdések végrehajtásával kapcsolatos eljárási szabályokat a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg; a rendeletben az anyakönyvek vezetésére vonatkozó jogszabályokat módosíthatja, kiegészítheti vagy hatályon kívül helyezheti. A házasságon kívül született gyermek családi neve. 23. §. A házasságon kívül született gyermek a születési anyakönyvbe atyjaként bejegyzett személy családi nevét viseli. Addig, amíg az anyakönyvben atyára vonatkozó bejegyzés nincs, a gyermek anyjának családi nevét viseli. Ha az anya nem hajadon, a gyermeknek az a családi neve, amelyet az anya mint hajadon viselne A gyermek elhelyezése. 24. §. (1) Ha a házasságon kívül született gyermek atyja és anyja nem él együtt, megegyezés hiányában a gyámhatóság határoz a felöl, nog^ a gyermeknek melyikük viselje gondját. Ilyen esetben a leánygyermeket és a hét évesnél nem idősebb fiút rendszerint az anya, a hét évesnél idősebb fiút pedig rendszerint az atya gondviselésére kell bízni. (2) Ha a gyermek atyjának vele közös háztartásban élő házastársa nem a gyertóek anyja, a gyermek az atya gondviselésére csak akkor bízható, ha ehhez az atya házastársa is hozzájárul és ez a házasságból származott gyermekek jogos érdekeivel nincs ellentétben. A gyámhatóság más esetben is eltérhet az előbbi bekezdés rendelkezéseitől, sőt a gyermeket harmadik személy gondozására is bízhatja, ha ezt a gyermek nyilvánvaló érdeke kívánja. A szülői hatalomra vonatkozó rendelke» . zések. 25. §. (1) Azok a jogszabályok, amelyek a szülői hatalomnak a házasságon kívül született gyermek felett való gyakorlását rendezik, hatályukat vesztik. (2) A házasságon kívül született gyermek felett az atya csak akkor gyakorolja a szülői hatalmat, ha nagykorú és a gyermek az ő gondozására van bízva vagy a szülői hatalom gyakorlását a gyámhatóság fontos okból reáruházta. Ebben az esetben a szülői hatalom gyakorlását akkor is meg lehet szüntetni, ha az atya magatartásában gyermeke iránt nem nyilatkozik meg az a felelősségérzet és gondoskodás, amely a jó atyától a természet rendje és az erkölcs szabályai szerint elvárható. (3) Azokban az esetekben, amelyekben a házasságból származott gyermek felett az anyja gyakorolja a szülői hatalmat, ez a jog a házasságon kívül született gyermek anyját is megilleti, feltéve, hogy nagykorú. Ezeken az eseteken felül a házasságon kívül született gyermek felett a nagykorú anya