Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-5 • Törvényjavaslat Magyarország államformájáról

5. szám. 47 között eredményesen befejeztessék. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök a (2) bekezdés értelmében az, aki a Nemzetgyűlés összes tagjai legalább kétharmad részének szavazatát elnyeri. Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, újabb szavazásnak van helye. A második szavazás eredményességéhez a (3) bekezdés ugyancsak a Nemzetgyűlés összes tagjai legalább .kétharmad részének szavazatát kívánja meg. Ezt a második szavazást új ajánlás előzi meg, amelynek érvényességéhez szintén a Nemzetgyűlés ötven tagjának aláírása szükséges. Új jelölést azért kell a második szavazás előtt megkívánni, mert lehetséges, hogy az első ajánlás során jelölt személyek egyikében sem egyezik meg a Nemzetgyűlés komoly többsége. Ha azonban a második szavazás sem jár a (3) bekezdésben megkívánt eredménnyel, a következő harmadik szavazásnál már el kell ejteni a minősített többség követelményét, nehogy a választás végkép meghiúsuljon. E végből a 4. § kimondja, hogy a harmadik szavazás során csak arra a két jelöltre lehet szavazni, aki a második szavazáskor a legtöbb szavazatot kapta és a harmadik szavazás alapján .megválasztott köztársasági elnök az, aki —- tekintet nélkül a szavazásban résztvevők számára — a szavazatok többségét elnyerte. Az 5. §-hoz. A köztársasági államforma természetében rejlik a köztársasági elnökök 'személvének váltakozása. Ennek biztosítása érdekében a törvényjavaslat 5. §-a kizárja annak lehetőségét, hogy ugyanaz a személy egymásután két ízben a köztársaság elnökévé választ assék. A 6. §-hoz. A törvényjavaslat 6. §-a értelmében a köztársasági elnök a Nem- . zetgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesz, amelyben hitet tesz az ország alkotmánya, törvényei, régi jó és helybenhagyott szokásai mellett és köztársasági elnöki tisztségének a Nemzetgyűléssel egyetértésben a magyar nép javára való gyakorlását fogadja. A 7. §-hoz. . A köztársasági elnök megválasztása és esküjének, illetőleg fogadalmának letétele az állami életnek olyan kiemelkedő és ünnepélyes mozzanata, amelynek hiteles közhírré tétele kívánatosnak látszik. Éppen ezért a 7. § megkívánja az említett tényeket tartalmazó jegyzőkönyvnek a hivatalos lapban való közzétételét. A 8. §-hoz. A köztársasági elnök megválasztásával és esküjének, illetőleg fogadalmának letételével véget ér az államfői jogkör gyakorlásával kapcsolatos ideiglenes közjogi állapot. Ennek kifejezéséüla törvényjavaslat 8. §-a kimondja, hogy az elsőízben megválasztott köztársasági elnök eskü-, illetőleg fogadalomtételével a Nemzeti Főtanács intézménye megszűnik. A 9. §-hoz. A törvényjavaslat 9. §-a a köztársasági elnöknek a törvényhozás körül megillető jogkört az-általános indokolásban vázolt elvek szerint szabályozza. Nem ruházza fel a köztársasági elnököt sem a szentesítés, sem az abszolút vétó jogával, hanem csupán arra hatalmazza fel, hogy a Nemzetgyűlés által alkotott törvényt tizenöt napon belül újabb megfontolás végett, észrevételeinek közlésével egyízben visszaküldhesse a Nemzetgyűlésnek. Ha azonban a Nemzetgyűlés az általa alkotott törvényt változatlanul fenntartja,, vagy a köztársasági elnök észrevételeit részben vagy teljesen magáévá téve a törvényt módosítja : a köztársaság elnöke a Nemzetgyűlés által ; hozzá másodízben áttett törvényt tizenöt napon belül feltétlenül kihirdettetni köteles. A 10. §-hoz. A 10. § (1) bekezdése elnapolási, (2) bekezdése pedig feloszlatási jogot ad a köztársasági elnöknek, de -—ugyancsak az általános indokolásban előadottak figyelembevételével — korlátozott, szűk körben. A köztársasági elnök ugyanis a Nemzetgyűlést egy ülésszakban legfeljebb égy ízben napolhatja el, még pedig harminc napnál nem hosszabb időre. Sőt az elnapolás tartama