Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-70 • A Nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése " a házasságon kívül született gyermek jogállásáról" szóló 47. számú törvényjavaslat tárgyában

566 ^1 ^B 70; szám, A javaslat indokolásában előadott azokat az okokat, amelyekre tekintettel az anya az atyaság megállapítása iránt keresetet nem indíthat, a bizottság helytállóknak találja. Lehetséges azonban, hogy az anyának valamely különleges okból fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a perben résztvehessen és a fél jogait gyakorolhassa. Ez megoldható akként, hogy az anyának a törvény a Pp. 704. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezéshez hasonlóan a mellékbeavatkozás jogát biztosítja. Minthogy az anya a perben természetszerűen érdekelve van, a mellékbeavatkozás jogát külön érdeke kimutatása nélkül gyakorolhatja. A 38. §-hoz. Javasolja a bizottság, hogy a 38. § a következő új bekezdéssel egészíttessék -ki : »(3) A 17. §-ban meghatározott kereset alapján nincs helye az atyaság bírói megállapításának olyan gyermek tekintetében, aki a jelen törvény hatálybalépésekor nagykorúságát már elérte.« A javaslat családjogunkat gyökeresen átalakítja és igen mélyreható belenyúlást jelent a már kialakult életviszonyokba. Hatálya kiterjedne azokra a házasságon kívül született gyermekekre is, akik a törvény hatálybalépése előtt születtek. Ennek folytán azonban súlyos bonyodalmak keletkezhetnének olyan esetekben, amidőn az érdekeltek a köztük fennálló kapcsolatot már lezártnak tekintették, s így előfordulhatna, hogy a házasságból származott gyermekek érdekeinek sérelme nagyobb lenne, mint amekkora érdekvédelmet a törvény következetes alkalmazása a házasságon kívül született gyermek számára nyújtana. Ilyen esetek általában akkor merülhetnek fel, midőn a házasságon kívül született gyermek nagykorúságát már elérte, a társadalomban már elhelyezkedett, arra hogy nevét megváltoztassa, most már nincs oka. 1 A bizottság nem kívánja megszüntetni annak lehetőségét, hogy az ilyen gyermekeket az atyjuk teljes hatállyal elismerhesse, de a szembenálló érdekek mérlegelése alapján úgy találta, hogy a törvény hatálybalépésekor nagykorúságukat már elért házasságon kívül született gyermeknek nem lehet megadni magasabb érdekek sérelme nélkül azt a jogot, hogy az atyaság megállapítását a 17. § alapján keresettel kérhessék. A 22. § (2) bekezdésében biztosított kedvezményt természetesen ezek is igénybe vehetik. A 43. §-hoz. A 43. §-al kapcsolatban a bizottság félreértések megelőzése céljából megállapítja, hogy a § értelmében — magánjogunk, szellemének megfelelően — a törvény hatálybalépése előtt már megnyílt hagyatékokban a törvény 19. §-a alapján öröklésnek helye nincs. Üj 44. §. Javasolja a bizottság, hogy a 43. § után a következő új 44. § vétessék fel: »44. §. '(1) Vétséget követ él és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő, aki a jelen törvény alapján bíróság vagy más hatóság előtt indított eljárásra vonatkozó beadványt vagy hatósági iratot egészben v^agy részben közzétesz vagy az ilyen eljárásról bármilyen tudósítást közöl. ;(2)-Az előbbi bekezdést nem lehet alkalmazni jogi szaklapban, jogi vagy más tudományos gyűjteményben vagy hasonló célú más nyomtatványban való közzétételre, illetőleg közlésre, feltéve hogy a z a felek nevét kezdőbetűkkel sem ' teszi felismerhetővé.« Erre "a rendelkezési

1 e azért van szükség, mert a polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1912: L1V. te. (Ppë.) 96. §-ának a tiltott közlésre vonatkozó rendelkezései a jelen törvény alapján bíróság vagy más hatóság előtt indítható eljárásókra nem terjednek ki, tehát az említett eljárásokra vonatkozó beadványok, hatósági iratok közzéztétele, az ilyen eljárásokról tu^psítások közlése nem esnék büntetés alá,