Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-69 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről
69. szám. 561 ellenőrzése. Ezeknek ellenőrzését a legjobban a szövetkezetek érdekvédelmi szerve, a Kamara láthatja el, hiszen az a szövetkezeteké és így ez az ellenőrzés is a szövetkezeti élet keretein belül marad. Ennek megfelelően a javaslat 171. §-a előírja, hogy a Kamara kebelén belüí ellenőrző kőtelket kell létesíteni. Ez az ellenőrző kötelék fogja ellátni a közpotoknak és központ kötelékébe nem tartozó szövetkezeteknek ellenőrzését. Az ellenőrző köteléket használja fel általában a vizsgálat megtartásánál a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter (148. §), továbbá ez a kötelék jár majd el akkor is, ha a segélyt vagy kölcsönt nyújtó állam vagy közület az ellenőrzést szükségesnek tartja (151. §). • Ilyen rendszer mellett remélhető, hogy a szövetkezetek egységes és szakszerű ellenőrzése megfelelően kiépül. Az ország^ szövetkezeti élete csak akkor lesz teljes, ha a szövetkezeteknek egymásközti gazdasági kapcsolatait is megteremtjük azon keresztül, hogy azok feleslegeit és hiányait vagy azok egy részét a .leggazdaságosabb módon egymással kicserélve egyenlíthetik ki. Ez az elgondolás az alapja a javaslat ama rendelkezésének, amely lehetővé teszi, hogy a Kamara a szövetkezetek egymás közötti és másokkal való üzletkötésének előmozdítása céljából Országos Szövetkezeti Vásárt állítson fel. A Vásár a^ szövetkezetek eladásra szánt vagy beszerezni kívánt áruit nyilvántartja és közvetítéssel, valamint a napi árak jegyzésével gondoskodik arról, hogy az érdekeltek között az üzletkötés a leggazdaságosabb feltételek között menjen végbe. A Vásár tevékenységéért közvetítési díjat szedhet, amelynek összege magasabb lesz a nem szövetkezeti formában működő vállalatokra nézve, mint a szövetkezetekre. Egyébként a Vásár és azt igénybevevő felek közötti jogviszony részletes feltételeit a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által jóváhagyott üzletszabály határozza meg (173. §). A gazdasági élet szakemberei nem egy esetben adtak kifejezést annak a véleményüknek, hogy különleges gazdasági jogviták elbírálására a választott bírói eljárás igen alkalmas. Ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a Kamarán belül a szövetkezeti jogviszonyból egyfelől a szövetkezet, másfelől a szövetkezet igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai vagy felszámolói, valamint a Vásárt igénybevevő felek között felmerült viták felett döntő választottbíróság létesíttessék (174. §). XI. Fej ezét. Többször rámutattam arra, hogy a szövetkezet több mint kereskedelmi társaság, mert az a kereskedelmi vállalat jellegén túlmenően, bizonyos eszmei célok elérését is szolgálja. Ez az elv jut kifejezésre a javaslatXI. fejezetében (175—180, §-ok) foglalt büntetőrendelkezések felvételénél. A javaslat ugyanis büntetni rendeli az olyan cselekményeket, amelyek az egyes szövetkezetekre is hátrányosak, de amellett sértik a szövetkezeti eszmét is. Az itt meghatározott vétségeket három csoportba lehet osztani. Az első csoportba tartoznak azok, amelyeket valótlan tények állításával lehet elkövetni, a másodikba azok, amelyek a szövetkezet hitelezőinek érdekeit veszélyeztetik, végül a harmadikba a vegyes jellegű bűncselekmények. Ezek közül kiemelendőnek tartom azt a szabályt, amely büntetni.rendeli az igazgatóságnak azt a tagját, aki elmulasztja a szövetkezetnek kellő időben való bejegyzését. Ettől azt remélem, hogy a szövetkezetek bejegyzése körül ezidőszerint jelentkező mulasztások megszűnnek. A szövetkezeti eszme védelme szempontjából jelentős továbbá az a rendelkezés is, amely büntetni rendeli azt a személyt, aki cégében a szövetkezet szót jogoNemzetgyül^si iromány. 1945—-1949. I. kötet. 71
