Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-61 • Indítvány
61. szám. 455 kás, vagy törpebirtokos tagokra, akik működésüket a közösség érdekében saját keresetük és munkájuk rovására fejtik ki. 75. §-hoz. Az érdekképviselet eredményes munkája csak a szükséges anyagi eszközök birtokában biztosítható. Az 1920 : XVIII. törvénycikkel életrehívott törvényes mezőgazdasági érdekképviselet anyagi eszközeit eddig a mezőgazdasági kamarai illeték, mint a földadó és haszonbérlő kereseti adó célpót adója, valamint esetenkint államsegély szolgáltatta. Ez az anyagi fedezet — amint erre már rámutattam — nem volt elegendő arra, hogy az érdekképviselet alsó tagozatának, a községi mezőgazdasági bizottságnak működését is biztosítsa. Nem vitás viszont, hogy a községi mezőgazdasági testületekbe életet kell vinni, nekik hatáskört kell adni és a szükséges anyagi eszközöket rendelkezésükre kell bocsátani, ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdasági termelés elősegítése és a mezőgazdasági népesség érdekeinek védelme terén eredményes munkát végezzenek. A községi testületeknek ezt a munkáját a rendszeres illetményekkel ellátott mezőgazdasági titkár végzi, akinek illetménye az ország egész területén tetemes kiadást jelent. De ettől függetlenül a költségfedezet tekintetében arra az álláspontra kell helyezkedni, hogy az érdekképviseletre hárul a mezőgazdasági termelés újjáépítési és termelésfejlesztési feladatainak végrehajtása.. E feladatkörnek a betöltése túlhaladja a mezőgazdaság egyoldalú érdekét s el kell ismerni annak általános országos jelentőségét. Miként a múltban az ipar fejlesztésének költségei nagy mértékben — különösen az ipari védvámok alakjában -— a nemzetközösségre hárultak, úgy nem tehető észrevétel az ellen tehát, sőt az- egyenlő teherviselés elvét szolgálja, ha a mezőgazdasági érdekképviselet költségvetésének egyrészét a nemzet közössége viseli. A költségfedezet másik részét a különböző bevételi források biztosítják. Mindent egybevetve, már most megállapíthatjuk azonban, hogy az eddig számításba vett bevételi források nem fedezik az érdekképviseleti szervezet fenntartási költségeit. Éppen ezért .az érdekképviselet költségvetési hiányáról az állami költségvetés terhére, a földmívelésügyi tárca keretén belül kell gondoskodni. 76. §-hoz. E szakasz rendelkezése külön megokolást nem igényel. 77. §-hoz. A mezőgazdasági érdekképviseletnek hatósági jogkörben eljáró szervét közhivatalnak kell tekinteni. Indokolt tehát, hogy ez a minőség külsőleg is kifejezésre jusson azáltal, hogy az érdekképviselet minden egyes tagozata jogosult a magyar állam címerének használatára. 78. §-hoz. Addig is, amíg a mai idők sorsdöntő feladatainak előkészítésében és megoldásában a javaslat szerint tervezett és széles néprétegekre támaszkodó mezőgazdasági érdekképviselet résztvehet, szükségesnek tartom, hogy az 1920 : XVIII. törvénycikk, illetve 1937 : XVII. törvénycikk alapján alakult érdekképviseleti szervek képviseljék a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági lakosság érdekeit. Nemcsak a magyar parasztság érdeke követeli ezt, de a kormányzat szempontjából is megnyugtató, ha módjában áll a fontosabb kérdésekben meghozandó döntéseit az érdekeltek bevonásával mérlegelni. A javaslat rendelkezik a régi érdekképviselet megszüntetésével kapcsolatban azok ingó- és ingatlan vagyonának hovafordításáról is. Az ily javakat az új érdekképviselet tulajdonába kell bocsátani. Az erre vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelettel kell megállapítani. 79. §-hoz. Az 1920 : XVIII. törvénycikk alapján alakult községi mezőgazdasági bizottságok tagjainak megbízatása már a folyó év januárjában megszűntés így nincs az érdekképviseletnek szerve, amely legalsó fokon a községekben
