Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-61 • Indítvány

61. szám. 447 véleménye nem volt érvényesíthető, a javaslat e szakasza demokratikus biztosítékot nyújt arra, hogy a törvényhozás elé terjesztett javaslat mellett az érdekképviselet véleménye ismertessék. A mezőgazdasági érdekképviselet részére biztosított e jog azt a célt szolgálja, hogy a demokratikus világszemléletnek megfelelően a mezőgazdasági népesség saját sorsának irányítására befolyást gyakorolhasson és ezzel termelő munkájának eredményességét előmozdítsa. 14, §-hoz> A törvényjavaslat I. §-ának megokolásánál már említettem, hogy az érdekképviselet tagozatainak alulról felfelé kell felépülnie. Az első és legfontosabb szerv a községi mezőgazdasági testület, amely az egész érdekképviseleti rendszernek az alapja, úgy a közigazgatásnak, mint a községi gazdasági életnek a legaktívabb, a legintenzívebb- működést kifejtő szerve. Egy község határán belül érintkeznek az egyes gazdálkodás érdekei és azonosak a gazdasági viszonyok. A fentiekből következik tehát, hogy minden nagyközségben, körjegyzőségben és városban mezőgazdasági testületet kell alakítani. Ezen általános elvtől eltérően a javaslat azonban lehetőséget ad arra is, hogy több szomszédos nagyközségben egy, vagy körjegyzőség területén belül több községi testület alakulhasson, ha a községek egymástól való távolsága és a gazdasági viszonyok azonossága, vagy különbözősége indokolttá teszi. Í5, §-hoz. Az érdekképviseletnek választásra jogosult tagja minden 20 éves életkorát betöltött, cselekvőképességgel rendelkező és politikai jogainak élvezet éban álló az a magyar állampolgár férfi és nő, aki élethivatásszerűen foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, ha mezőgazdasági ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője, javadalmasa, haszonbérlője és ezeknek segítő családtagja, vagy ha jövedelme nagyobbrészben mezőgazdasági munkavállalásból származik, feltéve, ha állandó lakóhelye a község területén van. A javaslat e rendelkezése az új választójogi törvény demokratikus elvein nyugszik és abból az elgondolásból indul ki, hogy testületi tagok választására csak az legyen jogosult, akinek élethivatása a mezőgazdasági termelés, vagy akinek megélhetését nagyobbrészben a mezőgazdasági munka biztosítja. Ellenkeznék a érdekképviselet lényegével, ha a választásra olyanok is befolyással bírnának, akiknek nem élethivatásuk a mezőgazgasági termelés. Az. aktív és passzív választói jogra vonatkozó rendelkezések az általános választójogi törvényen alapulnak. Iß. §-hoz. A törvényjavaslat e rendelkezése szabja meg a mezőgazdasági érdekképviseletnek összetételét és ez biztosítja a mezőgazdaság minden egyes rétegének felölelését. A mezőgazdasági népesség és termelés sok tekintetben azonos és egyetemes érdekei mellett jelentkeznek olyan érdekek is, amelyek egyes részleteiben nem teljesen azonosak a mezőgazdasági népesség minden rétegével, illetve minden birtoknagyságára nézve. Ehhez képest a javaslat a választásra jogosultakat három csoportba osztja: elsőbe a mezőgazdasági munkavállalókat és 3 kat. holdnál nem nagyobb, a másodikba a 3—15 kat. hold közé eső, a harmadikba pedig 15 kat. holdon felül lévő gazdálkodókat és segítő családtagjaikat. A mezőgazdasági népességnek és a mezőgazdasági területnek ily csoportosítását a mezőgazdasági népesség életkörülményei, illetve a birtok üzemi jellege teszi indokolttá. A mezőgazdasági munkavállalók érdekei kétségtelenül különállnak a birtokosok érdekeitől. Nehéz azonban a mezőgazdasági munkások érdekeinek pontos elhatárolását most különösen megtalálni, amikor a nagybirtokrendszer megszüntetése folytán a nincstelen mezőgazdasági munkások nagyrésze törpebirtokossá vált. Helyesen járunk el, ha a 3 kat. holdon aluliakat és a mezőgazdasági munkavállalókat életkörülményeik megközelítő azonossága miatt egy csoportba soroljuk. Az ily természetű ingatlanon à birtokos és családtagjai munka-