Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-61 • Indítvány

444 61. szám. különböző bevételi források biztosítják. A javaslat ezeken felül az érdekképviseleti tagozatok szervei részére külön szolgáltatások után saját tagjai terhére illeték, illetve tágdíjkivetési jogot biztosít. Ezek a szolgáltatások nem a közösséget, hanem csak egyeseket érintenek és egyesek érdekében áll, így méltányos és jogos, hogy a szolgáltatásokat ne a közösség, hanem azok fizessék, akik ennek előnyeit élvezik. > A demokratikus elvek alapján felépült mezőgazdasági érdekképviselet a törvények korlátain belül független önkormányzattal és szabad véleménynyilvánítással szolgálja feladatait. A széleskörű feladatok, a hatósági jogkör és az ezzel járó felelősség azonban szükségessé teszik, hogy a miniszteri felügyelet hatékonyabbá tétessék. A javaslatnak ily irányú rendelkezése nem az érdekképviselet autonómiájának és függetlenségének akadályozását, hanem kizárólag azt a célt szolgálja, hogy az érdekképviselet országos jelentőségű és nagyfontosságú fel* adatainak elvégzésében a törvényszerűség határain belül működjék. _'jA javaslatnak törvényerőre emelkedése hathatósan fogja szolgálni a magyar mezőgazdaság és mezőgazdasági népesség ügyét és meg vagyok róla győződve, hogy az új mezőgazdasági érdekképviselet a magyar mezőgazdaság fejlődésén át az ország boldogulását fogja szolgálni. : s RÉSZLETES INDOKOLÁS. 1. §~hoz. A mezőgazdaság törvényes érdekképviseletének átszervezése a változott időknek megfelelően elengedhetetlenül szükséges. A nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása folytán lényegesen megváltozott birtokmegoszlás és ezzel együtt a gazdatársadalom.megváltozott tagozódása az érdekképviselet belső összetételében kifejezésre kell, hogy jusson. De szükséges az átszervezés azért is, hogy az érdekképviselet munkája a megfelelő szervezeti előfeltételek megteremtése révén a múlttal szemben hatékonyabbá tétessék és az érdekképviselet hiánytalanul elláthassá a mezőgazdasági népesség gerincét alkotó törpe- és kisbirtokosok érdekvédelme mellett azok gazdálkodásának az irányítását is. E feladatok megvalósítását végzi az öntevékenységen alapuló önkormányjzati hatáskörrel bíró törvényes mezőgazdasági érdekképviselet. Az érdekképviseletnek a múlttal szemben hármas tagozatát építi ki a törvényjavaslat, éspedig a községi, (városi), a vármegyei mezőgazdasági testületet és az Országos Mezőgazdasági Szövetséget. A javaslatnak ez az újítása abból a múltbeli tapasztalatból; adódott, hogy az 1920 ; XVIII. törvénycikk alapján az egyes közigazgatási hatóságok mellett létesített mezőgazdasági bizottságok, de a vármegyéket összefogó kerületi kamarák sem váltották be a működésükhöz fűzött reményeket. 2. §-hoz. Az érdekképviselet széleskörű és sok vonatkozásban i|zleti természetű feladatköre indokolttá teszi, hogy az érdekképviselet minden tagozata — jogi állását tekintve —jogképes legyen, s mint ilyen, saját nevében jogokat szerezzen, kötelezettségeket vállalhasson, pert indíthasson és perbe fogható legyen, 3. §-hoz. A mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvénynek minden politikán és felekezeti kérdésen felülállónak kell lennie. A mezőgazdaság nem lehet a különböző politikai elvek időnkénti behatásának kitéve. A politika változó, a mezőgazdaság célja pedig örök időktől fogva állandó: a minél eredményesebb termelés. A mezőgazdasági érdekképviselet nem épülhet fel politikai elvek alapján, mert hiszen az nem személyi, hanem inkább tárgyi jellegű érdekképviselet, amely elsősorban arra hivatott, hogy a földdel, tehát a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos összes érdekeket képviselje, Tartozzanak az érdekképviselet tágjai polit.