Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-4 • A Nemzetgyűlés házszabályainak előkészítésére kiküldött bizottság jelentése a Nemzetgyűlés házszabályai tárgyában

32 4. szám. (a) Ha a Nemzetgyűlés a napirendre kitűzött valamely ügy tárgyalásának megszakításával más, a napirenden nem szereplő ügy tárgyalására tér át, ebben a tárgyban ugyanabban az ülésben a. vitát bezárni nem lehet és a tárgyalás során határozatot is csak a miniszterek megjelenését kívánó indítvány tekintetében lehet hozni. («) A Nemzetgyűlés az elnök javaslatára/legfeljebb két felszólaló meghallgatása után, elhatározhatja, hogy a napirendre tűzött, s tartalmilag összetartozó tárgyak általános vitáját egyesíti, a részletes tárgyalás során pedig több egymással kapcsolatos §-t, illetőleg címet együttesen, vagy egyes §-okat, illetőleg címeket részenkint tárgyal. A vonatkozó elnöki javaslathoz felszólaló képviselők beszédideje 5—5 perc. Együttes tárgyalás esetében minden egyes tárgyról külön kell határozni. 76. .§. (i) Az általános vita során a bizottsági előadó és az esetleges kisebbségi vélemény előadója után az egyes pártok kijelölt szónokait illeti meg a felszólalás joga. Minden egyes párt egy kijelölt szónokot állíthat, akinek nevét az illető tárgy vitájának megkezdése előtt a Nemzetgyűlés elnökénél írásban be kell jelenteni. A Nemzetgyűlés többi tagjai szólás végett az ezzel megbízott jegyzőknél a jelentkezés sorrendjében iratkoznak fel. Szólásra feliratkozni csak az illető tárgy napirendre tűzése után a Nemzetgyűlés nyüt ülésében lehet. (2) A kijelölt szónokokat az egyes pártok nagyságának megfelelő sorrendben, de váltakozva kell szólásra felhívni, éspedig úgy, hogy az előadó után a javaslat ellen, ha pedig kisebbségi vélemény is van, a kisebbségi vélemény előadójának felszólalása után a javaslat mellett szólásra jogosult kijelölt szónokot kell elsőnek felhívni. A kijelölt szónokok után a feliratkozott képviselőket ugyancsak váltakozva illeti meg a szó és közülük aszerint kell a szónokot a javaslat mellett vagy ellen felhívni, hogy az, utoljára felszólaló kijelölt szónok a javaslat mellett vagy ellen beszélt-e. (3) Az egyes felszólalások az általános vita során 1—1 óra hosszáig tarthatnak. Ez az időtartam vita nélkül hozott határozattal egyízben és ugyancsak 1 óra hosszára meghosszabbítható. 77. §. (1) Akit beszédének elmondására felhívtak és nincs jelen, vagy kijelenti, hogy a szótól eláll, szólásjogát arra a vitára, részletes tárgyalás során tehát az illető címre, §-ra, bekezdésre, vagy pontra vonatkozólag elveszíti. (2) A megkezdett beszédet ugyanabban az ülésben be kell fejezni. A szólásra felhívottak közül annak a képviselőnek, akire a napirend tárgyalására megállapított idő utolsó 15 percében kerül a sor, de felszólalásának a házszabályok szerint megállapított alapídeje az ülés hátralévő idejénél hosszabb, joga van beszédét a következő ülésre halasztani, vagy beszédét az alapidőnek megfelelő terjedelemben elmondani. Ezekben az esetekben a beszédidő meghosszabbítását kérni nem lehet. 78. §. A pártok által kijelölt szónokok beszédeinek elhangzása után, vagy bármikor a vita további folyamán a miniszter vagy 60 képviselő indítványozhatja — és pedig írásban — a vita bezárását. Az indítványról a Nemzetgyűlés a legközelebbi ülés elején vita nélkül dönt. Ha a Nemzetgyűlés az indítványt elfogadj a, a vita — a határozathozatal napját is beszámítva — még két ülésen át tarthat, amely két ülésen a felszólalók beszédideje 15—15 perc.