Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-50 • Törvényjavaslat egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamos energiagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendelkezésekről

50. szám. 365 útját állni annak, hogy ilyen energiatelepeket a jövőben magánvállalatok is létesítsenek és ezért az állami tulajdonbavétel lehetőségét az ebbe a csoportba tartozó energiatelepök közül azokra korlátozza, amelyeket a törvény hatálybalépése előtt már üzembe helyeztek. A saját használatú villamosművekhez tartozó energiatelepek állami tulajdonba vételének nincs helye, mert ezek különleges célok betöltésére szolgálnak, — arra, hogy villamos energiát kizárólag a fenntartó saját és alkalmazottainak háztartásában, gazdaságában vagy vállalatában való felhasználás céljára szolgáltassanak (1931: XVI. t.-c. 6. §). Az állami tulajdonba vett energiatelepekért járó kártalanításról a 14. § szól. 2. §-hoz ; E § a távvezetékek állami tulajdonba vételéről rendelkezik és a távvezetékeket ebből a szempontból ugyancsak két csoportba sorozza. Az elsőbe tartoznak az országos jelentőségű távvezetékek, azok, amelyeknek feszültsége legalább hatvan kilovolt. Ezek a következők:, a Hungária Villamossági Rt zagyvaróna—szolnoki 60 és a Magyar Alt alános Kőszénbánya Rt tatabánya—veszprémi ugyancsak 60 kilovolt feszültségű távvezetéke (az utóbbi erősen sérült). Ezek a távvezetékek a törvény hatálybalépésével mind állami tulajdonba kerülnek. A második csoportba azok a távvezetékek tartoznak, amelyeknek feszültsége kisebb ugyan, de két energiatelepet kötnek össze ; mivel ilyen távvezetékek már jelentősebb számban vannak, azok részletes felsorolására nem térek ki. Ezek a távvezetékek nem kerülnek a törvény hatálybalépésével állami tulajdonba, de az iparügyi miniszter azokat az országos távvezeték kialakítása érdekében bármikor állami tulajdonba veheti. Ugyanabból a szempontból azonban, amelyet az 1. §-szal kapcsolatban már említettem — vagyis, hogy ne akadályozzuk meg azt, hogy magánvállalatok is létesítsenek a jövőben ilyen kisebb feszültségű távvezetékeket — a törvényjavaslat az állami tulajdonba vétel lehetőségét itt is a törvény hatálybalépésekor már üzemben lévő távvezetékekre korlátozza. Az 1. §-szal ellentétben a törvényjavaslat itt nem tesz különbséget a tekintetben, hogy köz vagy saját használatú villamosműről van-e szó. A távvezetékekre vonatkozó rendelkezéseket tehát a saját használatú villamosművekhez tartozó távvezetékekre is alkalmazni kell. Ez indokát abban leli, hogy a saját használatú villamosművek a rendeltetése betöltése végett távvezetékre általában nincsen okvetlen szüksége. Az állam azonban a kialakítandó országos távvezetékbe ezeket a távvezetékeket is célszerűen be tudja kapcsolni. Önként értetődik egyébként, hogy az állami tulajdonba vétel nem lesz akadálya annak, hogy a saját használatú villamosmű fenntartójának méltánylást érdemlő érdekei figyelembe vétessenek. Az állami tulajdonba vett távvezetékért a 14. § értelmében kártalanítás jár. S. §-hoz: Az 1. § (i) és a 2. § (i) bekezdése akként rendelkezett, hogy az ott említett energiatelepek és távvezetékek állami tulajdonba vétetnek. E rendelkezéseket kiegészíti az a rendelkezés, hogy ilyen energiatelepet, illetőleg távvezetéket a jövőben csak az állam létesíthet. Kivételesen előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor indokolt lehet megengedni, hogy ilyen energiatelepet, illetőleg távvezetéket más létesítsen; ezért a törvényjavaslat felhatalmazást ad erre a minisztériumnak. . Az energiatelepek célszerű — a fejlesztéshez legalkalmasabb energia előfordulási helyén való — telepítése és az energiatermelés gazdaságosságának biztosítása érdekében a törvényjavaslat az 1931:XVI. te. 8. és következő §-aiban foglalt rendelkezések kiegészítéseként kimondja azt is, hogy villamos energiatelepet csak az iparügyi miniszter által meghatározott helyen és műszaki feltételek mellett szabad létesíteni.