Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-45 • Törvényjavaslat a munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről

• 45* szám. 297 hogy ha a gazda kész az elítélt s ä szerződés teljesítésére már hajlandó "cselédet visszafogadni* a hatóság a gazda és a cseléd együttes kérésére a kihágási eljárást a körülmények mérlegelésével megszüntetheti, a megállapított büntetés végrehajtását pedig mellőzheti. Ezek a rendelkezések az 1. § értelmében hatályukat vesztett büntető jogszabályok céljára mutatnak rá; ez a cél : a munkavállalókat büntetés kiszabásával és a most ismertetett függő helyzet megteremtésével a szolgálati szerződés, az elvállalt munka teljesítésére reábírni. Nem lehet kétséges, hogy ezek a rendelkezések, amelyek a munkavállaló szabadságát kiszolgáltatják a munkáltató akaratának, sértik a munkavállalók egyéni szabadságát és jogegyenlőségét, tehát hatályon kívül helyezésük szükséges. Külön rá kell mutatnom arra, hogy az ismertetett szabályok szerint: a pénzbüntetés befizetésére csak 48 óra áll rendelkezésre, a pénzbüntetésnek az elítélt vagyonából való behajtását meg sem kell kísérelni és az ítélet jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajtható. Ezek a rendelkezések ugyan a törvény szerint a munkáltatókkal szemben is hatályosak, a gyakorlatban azonban főleg a munkavállalókkal szemben érvényesültek s eltekintve attól, hogy a már említett célt szolgálták, ellentétben állanak a büntetés végrehajtására vonatkozó általános szabályokkal. Az 1907 : XLV. t.-c. 57. §-ának második bekezdése szerint kihágást követ el és 60 napi elzárással, valamint pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az elszegődött vagy elszegődni hajlandó cselédet azért, mert elszerződött vagy elszerződni akar, szóval vagy tettleg bántalmazza, fenyegeti vagy az elszegődött cselédeket arra ösztönzi, csábítja, hogy elvállalt kötelességeik teljesítésének megtagadásával a gazdát engedmények megadására kényszerítsék. Azt a cselédet, aki összebeszélés folytán ilyen okból szerződésnek teljesítését megtagadja, kihágás miatt elzárással és pénzbüntetéssel kell büntetni. Ezeknek a rendelkezéseknek hatályon kívül helyezését ugyanazon okok indokolják, amelyekre az 1898 : II. t.-c. 65., 66. §-aival kapcsolatban már rámutattam. A §-nak a munkáltató jogainak fenntartására vonatkozó rendelkezései feleslegesek, ezért az érdemi rendelkezésekkel együtt hatályon kívül helyezhetők. A 3. §-hoz : Ez a § azokat a jogszabályokat sorolja fel, amelyek az 1. és 2. § szerint hatályukat vesztő jogszabályok alkalmazására utalnak; ezeket a jogszabályokat és, minden más jogszabályt annyiban, amennyiben az 1. és 2. § szerint hatályukat vesztő jogszabályok alkalmazására utalnak, hatályon kívül kell helyezni, mert az 1. és 2. § célja csak így érhető el. A felsorolt jogszabályok közül az 1898:11. tç. 67. §-a ugyanennek a törvénynek 62., 63. §-aira utal. Az 1899 : XLI. te. 2. §-a szerint a vízimunkálatoknál, az út- és vasútépítésnél alkalmazott napszámosokra és munkásokra többek közt alkalmazni kell az 1898 : II. te. 53. §-át. Ugyanezen törvénycikk 16. §-a a 34. §-ra utal, a 31. §-a szerint pedig a törvényben megállapított kihágások tekintetében alkalmazni kell az 1898 : II. te. 68. §-át s az 1898 : II. te. 65., 66., 69., 70. §-ai a vízimunkálatoknál, úo- és vasútépítésnél alakalmazott napszámosokra és munkásokra is kiterjednek. A törvény 35. §-a utal a 34. § második bekezdésének b) pontjára. Az 1899 : XLII. te. 18. §-a szerint a gazdasági munkavállalkozók és segédmunkások jogviszonyai tekintetében — amennyiben a törvény ellenkező rendelkezést nem tartalmaz — alkalmazni kell az 1898 : II. te. valamennyi rendelkezését ; tehát a törvényjavaslat 1. és 2. §-a értelmében hatályukat vesztő §-ait is. Az 1900 : XXVIII. te. 40. §-a szerint az 1898 : II. te. 65., 66. §-a az erdei munkásokra és napszámosokra is kiterjed. A törvény 44. §-ának első bekezdése utal ugyanezen törvénycikk 43. §-a második bekezdésének b) pontjára. Nemzetgyűlési iromány. 1945—1949. I. kötet. 38