Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-45 • Törvényjavaslat a munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről

45. szám. 296 sokra vonatkozólag. A törvény 43. §-a második bekezdésének b) pontja szerint kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az a munkás vagy napszámos, aki az említett törvény 13., 23., 24., 27., 29., 30., 32. §-ainak reá vonatkozó rendelkezéseit megszegi. Az idézett törvényszakaszok közül a 27. § a munkásigazolvány átadását, a többi pedig a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését írja elő. Az 1900 : XXIX. te. 32. §-ának b) pontja szerint kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az a dohánykertész, aki a törvény 14. §-ának rendelkezéseit megszegi. A törvény 14. §-a a szolgálati szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését szabályozza. Az 1907 : XLV. te. 17. §-ának első bekezdése szerint, ha a cseléd a meghatározott időpontban törvényes ok nélkül, igazolatlanul vagy rosszhiszeműen hatósági intézkedés ellenére a szolgálatba be nem áll, az elsőfokú hatóság a gazda nyolc nap alatt előterjeszthető panaszára köteles a szolgálat helyére karhatalommal előállítani. Ha a cseléd az előállítás után sem kezdi meg a szolgálatot, az 57. § alapján meg kell büntetni és arra kell kötelezni, hogy a gazdának okozott költséget és kárt térítse meg. Ez az utóbbi rendelkezés az általános magánjog azonos rendelkezése folytán felesleges, tehát nincs szükség arra, hogy a bekezdés lényeges részeinek hatályon kívül helyezése után is hatályban tartassék. Az 57. § első bekezdése szerint — amennyiben cselekménye az említett törvény vagy más törvények alapján súlyosabb beszámítás alá nem esik, — kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az a gazda (megbízott) s a cseléd, aki az említett törvénynek rendelkezése vagy tilalma ellen vét. A törvénynek a gazdára vonatkozó rendelkezései olyan fontos közérdeket szolgáló szociálpolitikai követelmények, hogy megszegésük büntetése nem kifogásolható ; a gazdasági cselédeket érintő rendelkezések és tilalmak azonban a szerződés teljesítésére vonatkoznak és olyan természetűek, hogy megszegésük a helyes jogi felfogás szerint csak magánjogi következményekkel járhat. A 2. §-hoz : A 2. § azokat a különböző tartalmú jogszabályokat sorolja fel, amelyek az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá nem vonhatók, minthogy azonban ^ munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértik, hatályon kívül helyezésükre szükség van. A felsorolt jogszabályok közül az 1876 : XIII. t.-c. 39. §-a értelmében a cseléd köteles társainak hűtlenségét gazdájának feljelenteni ; ha ezt elmulasztja, felelős mindazokért a károkért, amelyek feljelentése esetén elkerülhetők lettek volna és a közvetlen kártevőn meg nem vehetők. Ez a jogszabály a munkavállalókat szabad emberhez méltatlan kémkedésre kényszeríti és az erre nem vállalkozókat más vonatkozásban nem érvényesülő jogelv kimondásával kártérítésre kötelezi. A 45. §. szerint a cseléd a gazda parancsait tisztelettel és megadással köteles fogadni ; olyan kifejezések és cselekvények, amelyeket a család és a háznép keretén kívül álló személyek közt sértőknek tekintenek, a gazda irányában nem támasztják azt a vélelmet, hogy a cselédet becsületében érinteni szándékozott volna. Ez a jogszabály a munkavállaló emberi méltóságát és a jogegyenlőséget annyira nyilvánvalóan sérti, hogy hatályon kívül helyezését részletesen indokolni felesleges. A 46. § szerint a gazda jogosult a cselédjét megdorgálni s szolgálati kihágásaiért esetleg fizetéslevonással is fenyíteni ; ez a jogszabály annak a kornak a szellemét tükrözi, amelyben a földesúrnak jobbágya felett bíráskodási joga is volt. A 46. § hatályon kívül helyezése folytán hatályon kívül kell helyezni a 47. §-t is, amely szerint ha a fenyítés igazságtalanul alkalmaztatott, a cseléd a hatóságnál orvoslást kereshet. A 108. § szerint azt a cselédet, aki a gazda tudta és jóváhagyása nélkül az engedélyezett időn túl gyakrabban kimarad, a gazda engedélye nélkül valakit éjtszakára