Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-44 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

44. szám. 279 Melléklet a 4á. számú irományhoz. Indokolás ,ja népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről" szóló törvényjavaslathoz. A népbíráskodás körében számos olyan zavaró körülmény merült fel, amely a népbíróság működését nagymértékben megnehezíti. Ezeknek a körülményeknek a kiküszöbölése az előterjesztett törvényjavaslat feladata. A javaslat I. fejazete anyagi jogi rendelkezéseket tartalmaz. Egyes népbíróságok halálbüntetés kiszabása esetében az ítéletben rendelkeznek aziránt, vájjon a halálbüntetést kötél vagy golyó által kell-e végrehajtani. Az ilyen ítéleti rendelkezés azonban nem áll összhangban a 81/1945. M. E. számú rendelet 3. §-ában (az 1440/1945. M. E. számú rendelet 1. §-ában) foglalt azzal a szabályozással, amely a népbíráskodás körében kiszabható büntetési nemeket felsorolva, 1. pont alatt a halált a végrehajtás nemére utalás nélkül tartalmazza. Ebből következik, hogy a népbíróság ítéletében csak a halálbüntetés kiszabására szorítkozhatik, a halálbüntetés mikénti végrehajtása pedig nem az ítéletre, hanem a büntetés végrehajtására tartozik. A halálbüntetés végrehajtásának módját az e tárgyban kibocsátott rendelet szabályozza. A javaslat 1. §-a tehát érvényt szerez a 81/1945. M. E. számú rendelet 3. §-ában (az 1440/1945. M. E. számú rendelet 1. §-ában) foglalt rendelkezésnek, kimondván, hogy a halálbüntetést általában kötél által kell végrehajtani, agyonlövéssel való végrehajtásának pedig csak akkor van helye, ha a végrehajtás rendes módja akadályokba ütközik. A legsúlyosabb háborús, illetőleg népellenes bűntettek esetében indokoltnak látszik a teljes vagyonelkobzás kötelező megszabása. Halálbüntetés vagy öt évet elérő szabadság vesztésbüntetés olyan súlyos bűntettek miatt szabatik ki, amelyek miatt a vagyonelkobzás kötelezővé tétele szükségesnek látszik. Nehogy azonban ez a rendelkezés az elkövető ártatlan hozzátartozóit megélhetési lehetőségüktől teljesen megfossza, az 1. § lehetővé teszi az elkobzás alá eső vagyon egy részének a tartásra jogosult és reáutalt hozzátartozók javára szolgáló, bizonyos mértékű mentesítését. Előfordul, hogy valakit háborús vagy népellenes bűncselekmény, illetőleg magatartás címén rendőrhatósági őrizet alá helyeznek, majd a népbíráskodás keretében elítélnek. Ilyen esetben a méltányosság azt kívánja, hogy a rendőrhatósági őrizet tartama a népbíróság által kiszabott szabadságvesztésbüntetésbe beszámíttassék. Minthogy pedig a Btk. 94. §-a az ilyen beszámításra nem ad módot, azt a javaslat 2. §-ában kellett lehetővé tenni.