Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-42 • Törvényjavaslat az államháztartásnak az 1946. évi január hó 1. napjától az 1946. évi október hó 31. napjáig terjedő viteléről
42. szám. 267 Millió pengő 7.990-6 % 10-15 29.192-0 37-07 1.712-3 2-17 2.811*1 3*57 13.704*9 17-40 13.395*3 17*01 4.839-0 6-14 1-2 o-oi 31-5 0-04 73.677-9 93*56 5.067*1 6*44 Bevételek.,Az államkincstárba befolyt bevételek a következők voltak : Egyenes adók Forgalmi adók Illetékek Fogyasztási adók Szeszegyedáruság Dohányjövedék Sójövedék Vámjövedék Sacharin és osztálysorsjáték . Közszolgáltatási bevételek összesen Tárcabevételek Együtt .... 78.745*0 100*Kölcsönbevételek 1,072.573*6 Az ország súlyos gazdasági helyzetéből, a nemzeti jövedelemnek cca 50%-os, a nemzeti vagyonnak jelentős csökkenéséből, a fogyasztás és forgalom összezsugorodásából következően a közigazgatás bevételei az 1945. évben jelentéktelen összegre estek vissza. A közigazgatás bevételei a közigazgatási kiadásoknak csak 8*66 %-át fedezték, a hiány, valamint az üzemek hiánya is csak kölcsönbevétellel volt fedezhető. A bevételek biztosítására és fokozására az 1945. évben számos intézkedés történt, amelyek azonban csak részben hozták meg a kívánt eredményt. Az ideiglenes nemzeti kormánynak még Debrecenben kiadott rendelete jövedelem- és vagyondézsmát kívánt szedni, ez a rendelet azonban a helyzet változása folytán nem lépett életbe. Az adóbevételek biztosítása érdekében első intézkedés a forgalmiadó reformja volt, amely azóta többízben módosult. Az alkalmazottak kereseti adóját szabályozó rendelet az adót százalékossá alakította át, a százalékba beolvasztotta az állami pót adót. Az alkalmazotti kereseti adó később beolvadt az illetményadóba, amely az alkalmazotti kereseteket terhelő jövedelemadót és pótadóját is magában foglalja. Közellátási célkitűzéseket szolgált a földadónak búzában, illetve borban fizetését szabályozó rendelet. A kereseti adó, társulati adó és a jövedelemadó terén a kormány a folyó adóztatás rendszerére kívánt áttérni. Az illetékeket, fogyasztási adókat, egyedárusági árakat egymástkövetően több rendelet emelte fel. Az adófizetési készség serkentését és az adóbevételek fokozását célozta a késedelmi kamat felemelése. Ugyancsak többízben került sor a tárcabevételek emelésére is. Tekintve, hogy a bevételek a kiadások fedezésére távolról sem voltak elégségesek, a kormány a hitelszervezet útján sorozatosan kölcsönt volt kénytelen felvenni. Minthogy az országban megtakarításból keletkezett tőkék nem voltak, a kölcsön kizárólag bankjegykibocsátással volt előteremthető. Az infláció fokozódásával egyre nagyobb összegű bank jegycímletek kibocsátása vált szükségessé. Az újabb címletek kibocsátásának, illetve kigyártásának technikai lehetőségei, helyesebben a lehetőségek korlátai több alkalommal határt szabtak az állami bevételeknek és így az állami kiadásoknak is. Az 1945. év folyamán az állam öszszesen 1,072.574 millió pengő kölcsönt vett fel. A bankjegyforgalom az év végére 765,464.300.000 pengőre emelkedett. (A forgalomban levő legmagasabb Összegű bankjegycímlet a 100,000 pengős volt.) 34*
