Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről

kétévi kamattal való megnövekedését vonná maga után. Ezért a javaslat a kielégítési sorrend előre való megállapítását feltételezve, a hatósági vezető kötelességévé teszi, hogy az elért jövedelmet nyomban a hitelezők kielégítésére fordítsa. Hogy viszont ez megtörténhessék, szükséges valamennyi követelést lejárttá tenni. Az a körülmény ugyanis, hogy egy esetleg kedvező rangsorú követelés lejárata a két évi határidő utáni időre esik, nem lehet ok arra, hogy a fedezetét elveszítse. Annyiban, hogy a hitelezők jelzálogi fedezete a jogosítvány meghosszabbításakor a két évi jövedelemre korlátozódik, a helyzet a csőd esetéhez válik hasonlóvá és már csak ezért is indokolt a lejáratot a csődjogi szabályok analógiájára a törvény erejével előidézni. Ettől az elgondolástól eltér a javaslat a határozott időtartamhoz nem kötött évjáradékok, tartási és más visszatérő szolgáltatások esetére. A gyógyszertári jelzálogjognak nem feladata, hogy ilyen természetű követelésekre nyújtson teljes biztosítékot. Az ilyen természetű követelések lejárttá tétele egyébként is tőkésítésük útján igen magas összegeket eredményezhetne, ami a rendelkezésre álló fedezetet ki is meríthetné. Ezért a javaslat a hátralékos és a meghosszabbítás idejére járó járadékokat a jövedelemből fedezteti ugyan, a későbbi időre járó járadékokat azonban sorsukra hagyja. A gyógyszertári jogosítvány megszűnése folyamatban találhat gyógyszertári jelzálogjog alapján folyamatba tett végrehajtási lépéseket is, így különösen lehetséges, hogy a javaslat 42. §-a alapján már haszonbérbe adott gyógyszertári jogosítvány szűnik meg. Ilyenkor nem volna értelme a haszonbérleti viszony felbontásának pusztán azért, hogy a gyógyszertár hatósági vezetőre bízassék, hanem sokkal célszerűbb a haszonbérleti viszonyt a meghosszabbítás idejére is hatályban hagyni. Ha a viszont a jogosítvány megszűnése előtt egyes jövőbeli követeléseket egyes hitelezők a 43. §. értelmében letiltottak, a letiltott követelésekre szerzett jogok sérelmével járna, ha az ilyen követelések is az összes hiielezők közös fedezetévé válnának. Ezért a javaslat kimondja, hogy az említett végrehajtási eljárásokat a meghosszabbítás ideje alatt is folytatni lehet. Eljárási vonatkozásokban tüzetesebb szabályozásra szorul a jogosítvány hatályának meghosszabbítása idején fennálló jogi helyzet. Ez alatt az idő alatt a volt engedélyest a gyógyszertári jogosítvány tulaj donképen jogszerűen már nem illethetné meg és az csupán a hitelezők érdekében marad fenn. Kétségtelen viszont, hogy ez a fennmaradás a volt engedélyesnek is javára szolgál, hiszen az ő tartozásainak törlesztése lesz az eredmény, ami az adósságainak megszüntetése folytán az ő vagyoni állapotát teszi Jobbá. Mégis a szabályozás egész céljával ellentétesnek látszik, hogy a hatósági meghosszabbítás a hitelezők kielégítése után esetleg azt eredményezze, hogy jövedelemfelesleg címén maga az engedélyes kapjon bizonyos összeget. A javaslat éppen ezért módot kíván nyújtani arra, hogy a netán előálló ilyen felesleg más célra fordíttassék és ezért az igaz ságügy minisztert felhatalmazza, hogy a belügyminiszterrel egyetértve ne csak a szükséges eljárási szabályokat állapítsa meg, hanem a jövedelem maradványának hovafordítását is szabályozhassa. Meg kell még említenem, hogy a jogosítvány hatályának most tárgyalt meghosszabbítását a javaslat egy megszűnési ok esetére nem kívánja lehetővé tenni. Ez az ok, ha a gyógyszertári jogosítvány alapján a gyógyszertár megnyitása sem következett be, mert erre engedélyt nem kértek, vagy a megnyitási engedélyt az elrendelt hiánypótlás elmulasztása okából megtagadták, avagy ha a megadott engedély dacára a gyógyszertárat nem nyitották meg. Ilyen esetben az a gyógyszertár, amely jelzálogjoggal való terhelésre alkalmas lenne, valójában nem is keletkezett s az ilyen kezdetleges állapot mellett a hitelnyújtók nem is érdemlik