Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről

58 871. szám. szerészi tanulmányoknak megvan a legfeljebb nyolcévi halasztó hatálya, ha viszont csak az özvegyi jog gátolja a határidő megnyílását, a tanulmányoknak az özvegyi jog idején való elkezdéséhez halasztó hatály nem fűződik. A határidő számítása tekintetében ismertetett kedvezmények természetesen nem jelentik azt, hogy az örökösök, ha körülményeiknél fogva ezt tartják helyén­valónak, az átruházási kérelmet esetleg már olyan időben előterjesszék, amikor az egyévi határidő még meg sem kezdődött. A jogosítványnak gyógyszertár vezetésére jogosult örökös kezére kerülése esetében a javaslat súlyt helyez a végleges jogállapot mielőbbi tisztázására és ezért rövid háromhónapos határidőt szab az átszállás megállapítására irányuló kérelem előterjesztésére. A most ismertetett rendelkezések nyilván alkalmasak lesznek annak előmozdí­tására, hogy a személyjogú gyógyszertári jogosítványok engedélyeseinek gyermekei körében a gyógyszerészi pálya választását előmozdítsák és ennek folytán számot kell vetni azzal a lehetőséggel is, hogy némely esetben a gyógyszerész gyermekének már saját gyógyszertára lesz akkor, amikor az atya jogosítványát öröklés útján megszerzi. Ilyen esetre az öröklés beállását kizárni éppen olyan igazságtalan és a javaslat elgondolásával ellentétes lenne, mint az, ha az örököst — éppen úgy, mintha gyógyszertár vezetésére nem lenne jogosult — az örökölt gyógyszertár elidegenítésére köteleznék. De viszont a javaslat alapelveivel az sem lenne össze­egyeztethető, ha az ilyen személy mindkét gyógyszertárat megtarthatná. Éppen azért a javaslat az örökölt gyógyszertár átszállásának megállapításától számított egy évi határidőt enged a választásra, illetőleg arra, hogy a két jogosítvány birto­kába jutott személy azok egyikét átruházza. A 19. §rhoz. A gyógyszertári jogosítvány megszűnésének eseteit foglalja össze ez a §. Ilyen eset a megnyitáshoz szükséges engedély kérésének elmulasztásán és az ilyen engedélynek az elrendelt hiánypótlás elmulasztása okából történt meg­tagadásán, valamint a megnyitás elmulasztásán (12. §.), továbbá a lemondáson (16. §.) felül a gyógyszerész halála esetében kövétkezhetik be, egyfelől akkor, ha nincs olyan örökös, akire a gyógyszertár átszállhatna, másfelől, ha van ugyan örö­kös, de nem veheti át a gyógyszertár vezetését és az a határidő, amely alatt a reá szállott jogosítványt elidegeníthetné, eredménytelenül telik el (18. §.). Ezektől az esetektől lényegesen különbözik az engedély visszavonása (30. §.), amikor a belügyminiszter elhatározása idézi elő a jogosítvány megszűnését, míg a fentebb tárgyalt esetekben közvetlenül az engedélyes nyilatkozata, illetőleg a törvényben megállapított tényállás bekövetkezése vezet a jogosítvány megszűné­sére. Mégis ezekben az esetekben is szükséges, hogy a miniszter megállapítsa a megszűnést, mikor könnyen vitás lehet mind az örökös jogosultsága, akár magára az öröklésre, akár a gyógyszertár átvételére, mind pedig az, hogy az átruházásra megszabott határidő mikor vette kezdetét és mikor járt le. Mindezeknek a kérdé­seknek belügyminiszteri megállapítással közigazgatási úton való tisztázása elő­feltétele annak, hogy a szükségessé váló új engedély kiadására sor kerülhessen. Amint az általános indokolásban kifejtettem, a javaslat egyik leglényegesebb újítása, hogy a személyjogú jogosítványt, amely immár öröklés tárgyává is fog válni, reális hitelnyújtásra alkalmas kellő biztonságot nyújtó alappá tegye. A jel­zálogi terhelést szabályozó' VI. fejezet bárminő kidolgozását is kétes értékűvé tenné azonban, ha a gyógyszertári jogosítvány megszűnése bármely pillanatban bekövetkezhetnék és ezzel a hitelezők fedezete a szó szoros értelmében megsemmi­sülhetne. Az ilyen okból való megszűnésnek kitett vagyontárgy dologi biztosítékul nem alkalmas.

Next

/
Thumbnails
Contents