Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről

44 871. szám. kórházak szükségletével arányban álló nagy gyógyszermennyiségek kiszolgálta­tására is állandóan készen kellene állniok. Egy-egy nagyobb kórházi rendelés esetleg átmenetileg meg is bénítaná a közvetlen fogyasztók ellátását. Éppen ezért célszerű azt a jelenlegi jogállapotot fenntartani, hogy a javaslatban felsorolt kór­házak és rendelő intézetek a gyártótól vagy a nagykereskedelemből szerezzék be szükségletüket. A közvetlen beszerzés lehetőségének biztosítása mellett arról is gondoskodni kell, hogy ezzel a lehetőséggel csupán gyógyszerészi munkát nem igénylő gyógyszerek tekintetében élhessenek, mert a kórházak és gyógyintézetek személyzete a kezelés és adagolás szempontjából, valamint a rendelt és a kapott gyógyszer azonosságának megállapítása körében nem rendelkezik a szükséges szakismeretekkel. Ha tehát a kórházak és gyógyintézetek személyzetét az ilyen munkára is feljogosítanánk, az nem jelentene kevesebbet, mint a gyógyszerkészí­téshez a szakképesítés megkívánásának éppen a legfontosabb ponton való elejtését, aminek könnyen beláthatatlan következményei lehetnének. A kórházak és rendelő­intézetek tehát a javaslat szerint is csak azokat a gyógyszereket szerezhetik be a gyártótól vagy a nagykereskedelemből, amelyek minden gyógyszerészi szakmunka és szaktudást igénylő ellenőrzés nélkül adagolhatok és felhasználhatók. Kern tar­toznak ezek közé pl. olyan gyógyszerek, amelyek azonosságát és hatóanyag­tartalmát vagy hatóanyag-tartalmának változását ellenőrizni kell, továbbá azok a gyógyszerek sem, amelyek csak gyógyszerészi munka közbeiktatásával készít­hetők el vagy adagolhatok. A fenntebb ismertetett kivételes rendelkezést biztosítani kellett az egészség­védelmi közintézmények tekintetében is. Jogszabályilag ez a kérdés mindezideig nem volt ugyan rendezve, azonban a gyakorlatban a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat keretében már ezidőszerint is történik egyes gyógyszereknek, mint pl. salvarsannak és chininnek ingyenes kiosztása; ezeket a gyógyszereket az állam természetszerűleg nem a gyógyszertárak útján szerzi be s a szóbanlevö rendelkezés az ilyen beszerzésekre kíván megfelelő jogi alapot biztosítani. Bizonyos anyagok egyaránt használatosak gyógyászatiJÉs ipari, gazdasági vagy háztartási célokra. Önként értetődik, hogy ipari, gazdasági vagy háztartási célokra ezeket az anyagokat — esetleg egyéb jogszabályokban meghatározott korlátozá­sokkal — iparüzletek is árusíthatják. így nyilvánvaló, hogy például a szalicilsavat háztartási konzerválás, a jódkálit fényképészeti célokra másutt is árusítani kell, nemcsak a gyógyszertárban. A példaképp felhozott anyagokon kívül még számos olyan szer van, amely egyik esetben gyógyászati, más esetben ipari, gazdasági vagy háztartási célokra szolgál. A (3) bekezdés ebben a vonatkozásban is a ma hatályos jogszabályok alapelveit tartja fenn, amikor lehetővé teszi, hogy a nem gyógyá­szati célra szükséges anyagokat a nagyközönség az ipar üzlet ékből is besze­rezhesse. A javaslat nem kívánja meghatározni a gyógyszer fogalmát. A ohemiának — különösen az utóbbi évtizedekben bekövetkezett — fejlődése az emberiség gyógy­szerkincsét annyira kibővítette, hogy a gyógyszer fogalmának szabatos meghatáro­zására aligha van mód. A fejlődés lehetősége is áttekinthetetlen, így könnyen meg­történhetnék, hogy egy ma megfelelőnek látszó meghatározás esetleg már a közel jövőben hasznavehetetlennek bizonyulna és ez által a törvény alkalmazásában visszásságokat idézne elő. A gyógyszeranyagok annyira össze vannak szövődve egyéb anyagokkal, hogy már ez is lehetetlenné teszi a szabatos, a jövő fejlődési lehetőségeire is tekintettel levő meghatározást. így például a vitaminok magukban a természetes élelmiszerekben önként értetődően nem eshetnek a gyógyszer fogalma alá, az élemiszerek természetes összetételének megváltoztatásával azonban már olyan vitaminkészítményeket lehet előállítani, amelyek nem szakszerűen adagolt

Next

/
Thumbnails
Contents