Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről
32 871. szám. ügyi miniszter leiratban is tudomásul vett. Megkezdődött a korpótlékos pénztár előkészítése, de a munkálatokat egyrészt a gazdasági viszonyok jelentős rosszabbodása, másrészt az öregségi stb. biztosítást bevezető 1928: XL. törvénycikk hatálybalépése következtében beszüntették. Dr. Ernszt Sándor népjóléti és munkaügyi miniszter a társadalombiztosítási törvények egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában 1931-ben benyújtott törvényjavaslat 32. §*ába a gyógyszerészi nyugdíjintézet (Magyar Gyógyszerészek Nyugdíjegyesülete) felállításáról rendelkező intézkedést iktatott be, amely elismert vállalati nyugdíjpénztárként (1928 : XL. t.-c. XI. fejezet) működött voina. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter 1933-ban közölte a gyógyszerészi érdekeltségekkel, hogy a nyugdíjintézetre vonatkozólag kidolgozott törvénytervezetnek a törvényhozás elé terjesztését tervezi, a többi kérdések »megnyugvást keltő megoldását pedig azok az előkészítés alatt álló törvénytervezetek célozzák, melyek a gyógyszerészet ügyét minden vonatkozásban felölelik és azt rendezni hivatottak«. A gyógyszerészek szociális kérdéseinek megoldására az első lépés az 1934. november 27-én dr. vitéz Keresztes-Físcher Ferenc belügyminiszter által a .képviselőház elé terjesztett törvényjavaslat volt, amely az 1935 ; III. törvénycikként került a törvénytárba. A Gömbös-kormány négyéves munkaprogramul jában a belügyi tárca feladataként szerepel a gyógyszerészeti ügy rendezése. Az ennek során 1936-ban készült törvénytervezet az Összes érdekelt körök beható megvitatása után teljesen átdolgozott szövegezéssel az ezúttal bemutatott törvényjavaslatban nyert végleges alakot. Időközben az 1940: VI. törvénycikk keretében a gyógyszerészettel kapcsolatos kisebb részletkérdések már megoldást nyertek. * * * A gyógyszerészet reformjának jelentőségét az alábbi adatok "világítják meg kellőképpen. Míg 1876-ban Magyarország területén — Horvát—Sziavon—Dalmátország kivételével — 814 közforgalmú gyógyszertár működött, addig ezídőszerint — az országnak jelenlegi területén — Összesen 2035 közforgalmú gyógyszertár van s ezenfelül 21 engedélyezett új gyógyszertár még nem nyílt meg a közforgalomnak. A gyógyszertárak számának növekedését a jelen törvényjavaslat 2. számú melléklete tünteti fel. Jelentős mértékben növekedett a gyógyszerkincs is. Míg az I. Magyar Gyógyszerkönyv (alapkönyv) 510 gyógyszert és 46 kémszert sorol fel, addig a IV, Magyar Gyógyszerkönyv 546 gyógyszert és 118 kémszert tartalmaz. Szemben a jelenleg törzskönyvezett kb. 6000 gyógyszerkülönlegességgel, régebben csupán néhány ú. n. titkos szer állott rendelkezésre. A gyógyszertárakban rejlő nemzeti vagyon is egyre emelkedő irányzatot mutat. A gyógyszertárak vagyonértékét jelenleg 250—300 millió pengőre tehetjük. A gyógyárunagykereskedők számítása szerint ugyanis 72 millió pengő lehet az az összeg, amit a gyógyszertárak évente anyagbeszerzésre fordítanak. Ehhez hozzáadva az egyéb szükségleteket (üveg, doboz, papír, kötszer, stb.), mintegy 120—150 millió pengő között mozoghat a gyógyszertárak évi bevétele. Ebből 250—300 millió pengő vagyonérték adódik, az évi forgalom kétszeresével számítva a személyjogú és háromszorosával számítva a reáljogú gyógyszertári jogosítványok értékét.
