Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről

24 871. szám. (2) Az Intézet körében gondoskodni kell: a) a Gyógyszerészi Kamara tagjai, valamint az Intézet végleges alkalma­zottai öregség és rokkantság esetére való ellátásáról, úgyszintén ezek özve­gyeinek és árváinak ellátásáról; b) az a) pontban említettek közül a gyógyszertári alkalmazottak, továbbá rászorultság esetében olyan engedélye­sek, valamint olyan haszonbérlők ré­szére, akik gyógyszertári alkalmazottat rendszeresen nem foglalkoztatnak, igényjogosult családtagjaik után csa­ládi pótlék és a szolgálati idővel arányos korpótlék nyújtásáról; c) a gyógyszerészi képesítésű szemé­lyek, valamint ezek Özvegyei és árvái részére indokolt esetben segély folyó­sításáról. (3) Az Intézet működése nem terjed ki az olyan gyógyszerészekre, akik az államtól vagy az állammal a nyugdíj szempontjából viszonosságban álló in­tézettől (intézménytől) ellátásra igény­jogosultak. (4) Az Intézet szükségleteinek fede­zéséről — a 32. §-ban meghatározott szolgáltatások terhére — önmaga gon­doskodik. 32. §. (1) Az Intézet céljaira hozzá járulást, a 31. §. (2) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt célokra pedig ezenfelül külön járulékot is kell fizetni. (2) A hozzájárulást gyógyszertárban orvosi rendelvényre készített minden gyógyszer, valamint a kiszerelt gyógy­szerek után kell fizetni. A hozzájáru­lás összege nem lehet több : a) a gyógyszertárban készített gyógy­szerek után annakaz összegnek húsz szá* zalékánál, amelyet a belügy miniszter a gyógyszerárszabásban a gyógyszerek ki­szolgáltatásának díj aként megállapított; b) kiszerelt belföldi gyógyszerek után az eladási ár egy százalékánál, kiszerelt külföldi gyógyszerek után az eladási ár két százalékánál. (3) A hozzájárulásnak az Intézet ré­szére befizetéséért a gyógyszertár ve­zetője felel. (4) A járulékot az engedélyes, illető­leg a gyógyszertárral egyébként ren­delkezésre jogosult köteles az Intézet­nek fizetni; az alkalmazott után fize­tendő járulék felét azonban az alkalma­zott javadalmazásából levonhatja. (5) A hozzájárulás és a járulék mér­tékét, lerovásának módját és a lerovás elmulasztásának jogkövetkezményeit a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. 33. §. (1) Az Intézet feladatait a nyugdíjbiztosítási, a családvédelmi és korpótléki, valamint a segélyezési ága­zat útján látja el. Azt, hogy a 32. §. alapján befolyt hozzájárulásokat, ille­tőleg járulékokat milyen arányban kell az egyes ágazatok között megosztani, az Intézet önkormányzata állapítja meg. Az ágazatok bevételeit és kiadá­sait, valamint vagyonát elkülönítetten kell kezelni. Á vagyonkezelés részletes szabályait a belügyminiszter rendelet­tel állapítja meg. (2) Az Intézet nyugdíjbiztosítási ága­zatának megalakítása után az az inté­zet, amelynél a biztosításra kötelezett személy addig öregség, rokkantság, öz­vegység ós árvaság esetére biztosítva volt, a biztosításra kötelezett személy járuléktartalékát az 1928: XL. t.-c. 148. §-a rendelkezésének alkalmazásá­val az Intézet nyugdíjbiztosítási ága­zatának adja át. Ugyanez áll minden olyan esetben is, ha valamely más intézetnél biztosított személy az Inté­zet nyugdíjbiztosítási ágazatának biz­tosítottjává válik. Ha a nyugdíjbizto­sítási ágazat kötelékébe tartozó munka­vállaló az öregség, rokkantság, öz­vegység és árvaság esetére szóló köte­lező biztosítást ellátó valamely intézet biztosítottjává válik, annyi járulók­tartalék átutalásának van helye, ameny­nyi a biztosítottat akkor illetné meg, ha a nyugdíjbiztosítási ágazat kötelé­kében eltöltött idő alatt a Magán­alkalmazottak Biztosító Intézetének biztosított tagja lett volna. Egyebek­ben a járuléktartalékok kölcsönös át­utalásával kapcsolatos kérdéseket a

Next

/
Thumbnails
Contents