Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről

20 871. szám. telével a legközelebb eső közforgalmú gyógyszertár engedélyese (tulajdonosa) kaphat engedélyt. Ugyanannak az engedélyesnek (tulajdonosnak) egynél több fiókgyógyszertár felállítására en­gedélyt adni nem lehet. (3) A fiókgyógyszertár üzembentar­tását a belügyminiszter meghatározott időszakra (idényre) korlátozhatja. (4) A fiókgyógyszertár annak a gyógy­szertárnak a része, amelynek engedé­lyese, illetőleg tulajdonosa részére a fiókgyógyszertár felállításátengedélyez­ték, ehhez képest a fiókgyógyszertár át­ruházás, illetőleg öröklés tárgya ön­állóan nem lehet. (0) A fiókgyógyszertári engedély megszűnik, ha az (1) bekezdésben meg­jelölt helyen közforgalmú gyógyszertár nyílik meg. (<*) A fiókgyógyszertári engedélyről való lemondás tekintetében a 16. §. rendelkezései irányadók. (7) A fiókgyógyszertárak felállításá­nak engedélyezésével, vezetésével, fel­szerelésével és berendezésével kapcso­latos kérdéseket a belügyminiszter ren­delettel szabályozza. III. Fejezet. Zártforgalmú gyógyszertárak. A) Intézeti gyógyszertárak. 22. §é (1) Intézeti gyógyszertár fel­állítására a belügyminiszter közkórhá­zaknak (tudományegyetemi klinikák­nak), a kötelező betegségi biztosítást ellátó intézeteknek, törvény alapján létesült betegsegélyezési alapoknak, az egészségvédelmi közintézményeknek és az egyetemi állatorvosi klinikáknak adhat engedélyt. (2) A közkórházban (tudományegye­temi klinikán) és az egyetemi állat­orvosi klinikán engedélyezett intézeti gyógyszertár — sürgős szükség esetét kivéve — csak az ott ápolásba felvett, illetőleg járóbeteg kezelésben részesülő betegek, valamint az intézet tényleges • állományába tartozó személyek, a£ egészségvédelmi közintézménynél enge­délyezett intézeti gyógyszertár pedig az intézmény keretébe tartozó gondozot­tak számára, az említett intézetekben közvetlen felhasználás céljából szolgál­tathat ki gyógyszert, sebészeti kötöző­szert vagy gyógyítás céljára szánt más eszközt. A biztosító intézeti gyógyszer­tár gyógyszerkiszolgáltatására nézve az 1927: XXI. t.-c. 34. §-ának rendel­kezései irányadók. (3) Intézeti gyógyszertárban csak szabályszerű orvosi rendelvényen ren­delt gyógyszert, sebészeti kötözőszert vagy gyógyítás céljára szánt más esz­közt szabad kiszolgáltatni. B) Kézigyógyszertárak. 23. §. (1) Kézigyógyszertár tartására csak orvos vagy állatorvos kaphat engedélyt. Az engedély személyhez és helyhez kötött. (2) Kézígyógyszertár tartására a bel­ügyminiszter orvos részére csak akkor adhat engedélyt, ha a magángyakorla­tának (1942 : IV. t.-c. 8. §.) helyéül be­jelentett községben, illetőleg abban a községben, amely a közegészségügyi kör székhelye, közforgalmú gyógyszer­tár nincs és a legközelebbi közforgalmú gyógyszertár távolsága vagy megköze­lítésének nehézsége miatt a gyógyszer­ellátás akadályokba ütközik. (3) Az orvos a kézigyógyszertárból gyógyszert —• sürgős szükség esetét kivéve — csak a saját vagy ugyanazon községben (közegészségügyi körben) lakó más orvos rendelvényére és csak olyan személyek részére szolgáltathat ki, akik az orvos magángyakorlatának helyéül (1942: IV. t.-c. 8. §.) bejelen­tett községben, illetőleg közegészség­ügyi körben tartózkodnak. (4) A kézigyógyszertár tartására adott engedélyt a belügyminiszter bármikor visszavonhatja. (s) Ha a belügyminiszter annak a köz­ségnek területére, amelyben orvosi kézi­gyógyszertár van, közforgalmú gyógy­szertári jogosítványt engedélyez, a.

Next

/
Thumbnails
Contents