Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről
szertár felállítását abban az esetben lehet engedélyezni, ha a gyógyszertárra , a közlekedési és egyéb helyi viszonyok figyelembevételével számba jövő szomszédos községek lakosságával együtt, legalább hatezer lakos esik, de ennek az előfeltételnek fennállása esetén is csak akkor, ha az új gyógyszertár felállítása következtében valamely már meglevő közforgalmú gyógyszertár forgalma szempontjából számbajövő lakosság nem esik a hatezer alá. Személyjogú gyógyszertár felállítását csak olyan községben lehet engedélyezni, amelyben községi orvos \agy körorvos lakik. (2) Városban, valamint olyan községben, amelyben már van közforgalmú gyógyszer tár r új szemóJyjogú gyógyszertár felállítása csak akkor engedélyezhető, ha az engedélyezés esetén a forgalom szempontjából mindegyik gyógyszertárra legalább hatezer lakos jut. (3) A jelen §. rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az intézeti (22. §.) és katonai gyógyszertárakat közforgalmú gyógyszertárnak kell számítani. 9. §. Üj személyjogú gyógyszertár közelebbi helyét (körzetét) a felállítás engedélyezésével egyidejűleg a belügyminiszter jelöli ki. Üj gyógyszertárat már meglevő közforgalmú gyógyszertártól Budapesten kétszáz, más helyen háromszáz méter távolságon belül nem szabad felállítani. 10. §. (1) A személyjogú gyógyszertári jogosítványt országos pályázat alapján a belügyminiszter engedélyezi. (a) Üj személyjogú gyógyszertári jogosítvány engedélyezésének helye van; a) újonnan felállított gyógyszertárra (8. §.) ; b) megszűnt személyjogú gyógyszertári jogosítvány (19. §.) helyébe. (3) Az előbbi bekezdés b) pontja esetében a belügyminiszter belátásától függ, hogy a korábbi helyébe engedélyez-e új jogosítványt, 11. §. (1) Személyjogú gyógyszertári jogosítványt csak az a gyógyszerész kaphat, aki a) gyógyszertár vezetésére jogosult (24. §.) és b) oklevelének megszerzése után legalább tíz éven át folytatott gyógyszertári vagy egyéb gyógyszerészi szakbavágó gyakorlatot. A belügyminiszter állapítja meg, hogy a gyógyszerészi szakbavágó gyakorlat szempontjából mely tevékenységet, kell számításba venni. (2) A szakbavágó gyakorlat idejébe bele kell számítani a nem hivatásos állományban teljesített tényleges katonai (csendőrségi) szolgálat, valamint a közérdekű munkaszolgálat (1939 : II. t.-c. 230. §.) idejét is. (3) A szakbavágó gyakorlat idejébe legfeljebb három évet bele kell számítani abból az időből is, amely alatt a gyógyszerész a (2) bekezdésben nem említett okból önhibáján kívül nem folytathatott gyakorlatot. (4) Egyenlő feltételek esetében előnyben kell részesíteni azt, akinek magasabb tudományos képzettsége van. (5) Nem kaphat személyjogú gyógyszertári jogosítványt az, a) aki csőd vagy csődönkívüli kényszeregyességi eljárás alatt áll; b) aki gyógyszertári jogosítványt már kapott és azt másra átruházta ; c) akinek magának vagy házastársának már közforgalmú gyógyszertári jogosítványa van, kivéve ha erről az új engedély elnyerése esetére fenntartás nélkül lemond. (öj A gyógyszertári jogosítvány engedélyezésének részletes szabályait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. , 12. §. (1) A személyjogú gyógyszertári jogosítvány engedélyese az engedély okirat kézbesítésétől számított egy év alatt a törvényhatóság első tisztviselőjétől, Budapesten a kerületi elöljárótól a gyógyszertárnak a közforgalom részére való megnyitásához engedélyt kérni és ennek elnyerése S7l. szám.
