Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-870. Törvényjavaslat a gyógyszerészi rendtartásról
870. szám. 11 a (s) bekezdés a belügyminiszter hatáskörébe utalja. így rendeleti szabályozást igényel különösen a kötelező szavazás elmulasztása jogkövetkezményeinek megállapítása is. Az 5. §-hoz. Az első világháború utáni súlyos évtizedekben az okleveles gyógyszerészek egy része — minthogy a gyógyszerészi pálya számukra megélhetést nem nyújtott — kénytelen volt azt elhagyni s véglegesen más foglalkozási ágakban helyezkedett el. Ezek a gyógyszerészi oklevélhez kötött tevékenységet nem folytató személyek a gyógy szerész társadalommal ma már nincsenek érdekközösségben. Ennélfogva s mert az 1. §. szerint a kamara a gyógyszerészek testületi érdekeinek képviselete, ezek a gyógyszerészi oklevélhez kötött tevékenységet nem folytató személyek a kamarának — érdekeltség hiányában — tagjai nem lehetnek. Viszont lehetővé kell tenni mindazoknak a gyógyszerészi kamarába való felvételét, akik — a megfelelő előfeltételek birtokában — gyógyszerészi oklevélhez kötött tevékenységet fejtenek ki, vagy kívánnak folytatni. Ezt biztosítja az (i) bekezdés akkor, amikor kimondja, hogy a kamarának tagja lehet a személyjogú gyógyszertári jogosítvány engedélyese és a reál jogú gyógyszertár vezetésére jogosult tulajdonosa, a gyógyszertár vezetésére alkalmazott vagy a vezetéssel hatóság által megbízott, továbbá az előbb nem említett, gyógyszerészi gyakorlatot folytató — a gyógyszertárban működő — gyógyszerész, továbbá közszolgálatban, törvény alapján létesült intézetnél, a kamaránál vagy gyógyszerészi közérdekű érdekeltségnél alkalmazott, végül pedig jogszabályban gyógyszerészi oklevélhez kötött — eddig meg nem jelölt — tevékenységet folytató gyógyszerész is. Ennélfogva helyet talál a kamarában minden gyógyszerész, aki bármilyen minőségben gyógyszertárban működik s rajtuk kívül a közszolgálatban, törvény alapján létesült intézetnél, a kamaránál vagy egyéb gyógyszerészi közérdekű érdekeltségnél alkalmazott gyógyszerész is. A javaslat a közszolgálat stb. körében a tagság előfeltételéül ezek szerint nem azt kívánja meg, hogy az. érdekelt gyógyszerészi oklevél alapján álljon alkalmazásban, hanem csupán azt, hogy — az esetleg előírt egyéb szakképzettségen felül — gyógyszerészi oklevéllel rendelkezzék. Ezenfelül a kamara tagjai lesznek a gyógyszervegyészeti gyáripar körében és a gyógyárunagykereskedésekben működő azok a gyógyszerészek is, akik olyan tevékenységet látnak el, amelyre őket — jogszabályi rendelkezés folytán — a gyógyszerészi oklevelük jogosítja. Minthogy a kamarai tagság a gyógyszerészi ténykedés előfeltétele, a kamarai tagok sorába felvételt a folyamodó gyógyszerésztől— a jogszabályilag meghatározott eseteken kívüí—megtagadni nem lehet. A felvételt kimondó vagy megtagadó határozat ellen — minthogy a határozat alanyi jogokat érint — a (2) bekezdés értelmében a Közigazgatási Bírósághoz panasznak van helye. A tagfelvétel, a tagság szünetelése és megszűnése részletes szabályozást igényel, amelyre a (3) bekezdés a belügyminiszternek ad felhatalmazást. Ugyancsak részletesen kell szabályozni azokat az összeférhetetlenségi esetéket, amelyek megszabják azt, hogy a gyógyszerész milyen foglalkozásokat nem folytathat. Végül a rendeleti szabályozás körébe utaltatott a kamarai tagok nyilvántartásával kapcsolatos szabályok megállapítása is. Minthogy a kamarai tagsági díj a tagok egyetemének anyagi érdekét érinti, ennekfolytán a (4) bekezdés a tagsági díj mértékének (kulcsának) megállapítását az önkormányzat legfontosabb szervének, a képviseleti közgyűlésnek hatáskörébe utalja. A tagsági díj kivetésének, beszedésének és kezelésének szabályait a javaslat rendeleti hatáskörbe utalja. A 6. §-hoz. A kamara szabályszerű és zavaratlan működéséhez fűződő jelentős érdekekre tekintettel a kormány részére a felügyelet jogát biztosítani Jsell; ez a jog 2*
