Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-888. Törvényjavaslat az 1939. évi június hó 10. napjára összehívott országgyűlés tartamának kivételes meghosszabbításáról
888. szám. 181 törvényt hozna tartamának meghosszabbítása iránt, a másikra pedig akkor kerülne sor, ha az országgyűlés ilyen törvény alkotása nélkül várná időtartama lejártának bekövetkezését. A magyar országgyűlés egyízben, az 1915. évben már állíttatott ugyanilyen alternatíva elé és az országgyűlés tartamának kivételes meghosszabbításáról szóló 1915 : IV. törvénycikk indokolása megállapította, hogy »amíg az országgyűlési időtartamnak törvénnyel való kivételes meghosszabbítása oly erőhatalom nyomása alatt, mint aminő a háború, a legcsekélyebb'veszélyt sem rejti magában az alkotmány szempontjából: addig az a másik mód, hogy áz országgyűlés berekesztessék és az újabb országgyűlésnek összehívása, bármely kényszerítő okból bizonytalan időre elodáztassék, tételes törvénybe és az alkotmányosság alapelveibe ütköznék.« Az egyedüli helyes megoldásnak ezidőszerint is olyan törvény alkotása látszik, amely az országgyűlés tartamát bizonyos idővel meghosszabbítja. Ami magát a meghosszabbítás időtartamát illeti, itt ismét kétféle szabályozás lehetősége kínálkozik. Az egyik szerint az országgyűlés tartamát meghatározott időre, például egy évre, két évre lehetne meghosszabbítani, a másik megoldás a rendkívüli idők egész tartamára szóló meghosszabbítás volna. Az első megoldási mód hibája az, hogy az a legnagyobb valószínűség szerint vagy túlhosszú, vagy túlrövid időtartamot állapítana meg. Ha ugyanis a rendkívüli háborús állapot jóval a megszabott határidő előtt fejeződnék be, az országgyűlésnek a megszabandó hosszabb időtartam leteltéig való együttülése indokolatlanul hátráltatná a nemzetet abban, hogy az állami élet irányítására vonatkozó akaratát a megfelelő időben kifejezésre juttassa. Ha pedig a határidő túlrövid, akkor bizonyos idő leteltével újabb törvényalkotásra volna szükség, amelynek során a törvényhozás előreláthatóan ismét nem volna abban a helyzetben, hogy az országgyűlés tartamát megfelelően állapítsa meg. Ezzel szemben nem kétséges az, hogy mindazok az okok, amelyek az új választások megtartását jelenleg akadályozzák, mindaddig fenn fognak állni, amíg a jelenlegi háború befejezést nem nyer, illetőleg még azután is egy bizonyos átmeneti ideig, amelynek tartamát az összes körülmények figyelembevételével előreláthatóan hat hónapban lehet megállapítani. Éppen ezért az látszik legmegfelelőbbnek, hogy az országgyűlés időtartama a háború befejezésétől számított hat hónap elteltéig hosszabbíttassék meg. A háború befejezésének idejét tárgyilagos megjelöléssel aligha lehet másként meghatározni, mint a békekötés idejével. Aligha lehet ugyanis elképzelni olyan megoldást, amely nem objektív ténykörülmények, hanem például a minisztérium megállapítása útján jelölné meg a háborús állapot végét és így a minisztérium elhatározásától függne az országgyűlés élettartama. Éppen ezért a javaslat — 1. §-ában — az országgyűlés tartamának a békekötést követő hatodik hónap végéig terjedő időig való meghosszabbítását javasolja. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §~hoz. Ez a § — az általános indokolásban foglalt okokból — az 1939. évi június hó 10. napjára összehívott országgyűlésnek az 1944. évi június hó 9. napján lejáró tartamát a békekötést követő hatodik hónap végéig meghosszabbítja. Szükségesnek látszik ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban még annak a kiemelése, hogy az országgyűlés tartamának ez a meghosszabbítása nem érinti az 1848 : IV. te. 5. §-ában, az 1867 ;X. ós az 1933 : XXIIL törvénycikkben foglalt rendelkezése-
