Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-870. Törvényjavaslat a gyógyszerészi rendtartásról

gyógyszerészi rendtartásról szóló törvény egyidejű megalkotása is, mert a gyógyszerészet ügyét közmegnyugvásra csak akkor lehet rendezettnek tekinteni, ha méltányolva azokat a fontos érdekeket, melyek a közegészségügyi szolgálat terén a gyógyszerészek tevékenységéhez fűződnek, a gyógyszerésztársadalom régi kívánsága — a kamara megalkotása — teljesedésbe megy. Ennek megfelelően a gyógyszerészi rendtartásról szóló törvényjavaslat szem előtt tartja a mai gyógy szerész társadalom óhajait, számol a körülményekben beállott változásokkal, tekintettel van a korszerűség és a célszerűség követelményeire s a gyógyszerészek jogos érdekeit összhangba hozza a közérdekkel. Mindezek figyelembevételével a gyógyszerészi rendtartásról készült tervezet kerettörvény, amely a kamara szervezetének megállapításán kívül csupán a legfontosabb — alkotmányjogi szempontokból is szükséges — rendelkezéseket tartalmazza, egyebekben a szabályozást rendeleti útra bízza, egyes kérdéseket pedig a megalakuló kamara feladatkörébe is utal. A gyógyszerészi kamarát illetően elvi szempontból annak a kérdésnek eldöntése volt legfontosabb, vájjon a gyógyszerészek egy országos kamarában egyesíttessenek-e, avagy a területi és számszerű megoszlás figyelembevételével több kerületi kamara alakíttassék-e. Az önálló gyógyszerészek száma Magyarországon ezidőszerint közel kettőezer; magánalkalmazásban mintegy ezernégyszáz gyógyszerész áll, míg közszolgálatot — beleértve a honvéd gyógyszerügyi tisztviselőket is — több mint háromszáz gyógyszerész teljesít, így tehát mintegy háromezerhétszáz olyan személlyel kell számolni, akik kamarai tagfelvételre igényjogosultak lesznek. Ilyen taglétszám mellett pedig az egykamarás rendszer teljesen kielégítőnek látszott. A gyógyszerészi kamara szervezetével és működésével kapcsolatos többi rendelkezések indokait az egyes §-ok részletes indokolása során ismertetem. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. A javaslat azzal, hogy a kamarát a gyógyszerészek testület érdekképviseleti szervének nyilvánítja, voltaképpen a kamara meghatározását adja meg. Ez a meghatározás a kamara feladatkörének megállapításával még teljesebbé válik. A kamara feladatköre kettős: egyrészt a gyógyszerészi foglalkozás gyakorlásával járó jogok védelmét, másrészt az ezzel járó kötelességek teljesítésének ellenőrzését bízza a javaslat a kamarára. Az egyik feladat, a testületi érdekek védelme a tagok javát szolgálja, aminek a köz érdekét szolgáló másik feladat, az ellenőrzés kötelezettsége, az ellentétele. így tehát feladatkörében a testületi érdeket a közérdekkel összhangban egyesíti s a jogot a kötelességgel fűzi egybe. A 2. §-hoz. Az (i) bekezdés rendelkezése következtében minden gyógyszerész, aki gyógyszerészi oklevélhez kötött tevékenységet fejt ki, szükségképpen tagja lesz a kamarának. Ez a §. — valamint az 5. §. is — önként értetődően megkülönböztetést tesz a gyógyszerészi oklevéllel rendelkező, de gyógyszerészi oklevélhez kötött tevékenységet nem folytató személyek és azok közt a gyógyszerészek között, akik gyógyszerészi oklevélhez kötött tevékenységet fejtenek ki. A javaslat — az előbbieket kirekesztve — az utóbbiakat egyetlen törvényes érdekképviseleti szervben, a gyógyszerészi kamarában egyesíti. Ez a rendelkezés biztosítja a gyógyszerésztársadalom egységét, növeli a kamara súlyát, lehetővé teszi a gyógyszerészi karral szemben fennálló magas erkölcsi követelmények érvényesülését és fokozottan alkalmassá teszi az 1. §-ban megjelölt feladatok teljesítésére.