Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-876. Törvényjavaslat országos érdekű vízi munkálatokról

15Ó 876, szám. mi módon kell biztosítani, a javaslat a törvényhozás későbbi elhatározására bízza, nevezetesen arra az időre, amikor a törvényhozás a nemzet anyagi erejének ma még előre nem látható tényezőit számba veheti és azok ismeretében határozhat az áldozatkészség mértéke tekintetében. A javaslat gondoskodik arról is, hogy ne csak a művek előkészítési és építési, de a fenntartáshoz és a hasznosításhoz szükséges költségek, valamint a hasznosítás következtében befolyó jövedelmek is a földmívelésügyi tárcánál legyenek előirányozva. Ez szükséges avégből, hogy ne csak a művek létesítése, hanem fenntartása és hasznosítása is egységesen kezeltessék. 9. §. A törvényjavaslat e §-ban megveti az alapját annak is, hogy az előkészítés után a munkálatok végrehajtására kellő szervezet legyen. Amíg tehát egyrészről az előmunkálatok érdekében azok költségvetési fedezetéről gondoskodik s elhárítja azokat a jogi nehézségeket, amelyek az előmunkálatoknak és a munkálatok végrehajtásának útjában állanak, úgy másrészről a m. kír. Országos Vízi Építési és öntözésügyi Hivatal életrehívásával megteremti azt a szervet, amely e rendkívül széleskörű munkálatoknak műszakilag önálló végrehajtását megkezdeni és lebonyolítani képes. Ilyen munkálatokat ugyanis csak akkor lehet a siker reményében elkezdeni, ha erre a célra külön, szélesebb hatáskörrel felruházott szervezet van rendelve, amely a munkálatok folyamatosságáról gondoskodik és eme munkálatoknak az eredményét sem engedi szétforgácsolni. A szervezet megteremtésekor szemem előtt a M. kir. Országos Öntözésügyi Hivatal lebegett. Ez a Hivatal a reábízott feladatokat oly sikerrel oldotta meg, hogy ennek a Hivatalnak a kibővítése és átszervezése az az alap, amelyen tovább kell mennünk. Ezt az álláspontot az a tárgyi szempont is indokolja, hogy a 2. §-ban említett munkálatok egy jó része szorosan kapcsolatos a M. kir. Országos Öntözésügyi Hivatal eddigi munkájával. Takarékossági szempontok is amellett szólnak, hogy ne teremtsünk új szervezetet, hanem a M. kir. Országos Öntözésügyi Hivatal eddigi személyzetét állítsuk be a javaslat céljának szolgálatába. Amíg a javaslat a 2. §-ban említett munkálatok műszakilag önálló végrehajtását, az elkészült művek fenntartását, fejlesztését, az ipari vízhasznosítás megszervezését széles körben bízza az új Hivatalra, addig más oldalon az (*) bekezdés gondoskodik arról, hogy a földmívelésügyi miniszter, illetőleg rajta keresztül a kormányzat egyetemes szempontjai a felügyelet révén hatályosan érvényesüljenek. A §. rendelkezései egyébként azonosak az 1937 : XX. törvénycikk rendelkezéseivel, azzal a további kiegészítéssel, hogy a javaslat alelnök kinevezésére is módot nyújt, mert ilyen nagyjelentőségű szervezetben az elnök állandó és intézményes helyettesítéséről gondoskodni kell. 10. §. Ez a §. megnyitja az útját annak, hogy az előbbi §-ban említett Hivatal a 2. §-ban említett munkálatokon felül egyéb munkákat is végrehajtson. Ilyen rendelkezésre szükség van, mert ellenkező esetben a hivatalnak a hatásköre szükségtelenül megszoríttatnék, holott az egységes vízgazdálkodás elvéből kifolyólag szükség lehet az ország más részein is vízhasznosítási, nevezetesen öntözési, hajózási és egyéb munkálatokra. Nem volna célszerű elzárni az útját annak, hogy a Hivatalnak a begyakorolt személyzete felhasználható legyen ezeknek a munkálatoknak a végrehajtásánál. 11. §. Oly nagyszabású munkálatok tekintetében, mint amit a 2. §. vesz tervbe, célszerű, ha az arra hivatott igazgatási szervezet az ország kiváló műszaki szakférfiainak és gazdasági életünk vezető férfiainak a véleményére is támaszkodhatik. Ezért vettem fel a javaslatba az Országos Vízügyi Tanács megalakítását,