Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-876. Törvényjavaslat országos érdekű vízi munkálatokról
876. szám. 145 A csatorna építésénél nagyszámú munkaerőnek hosszú időn át való foglalkoztatása nagymértékben enyhítené a munkanélküliséget. Nyomatékosan hangsúlyozni kell még, hogy a Duna-Tisza csatorna nem hátrányos a vasútra. A víziút az intenzív mezőgazdasági termelés, a decentralizált ipar s az országszerte szükséges építkezések nagytömegű anyagának szállítására van hivatva, mely a hajózás természetszerűen olcsó fuvardíja nélkül vagy nagy áron vagy egyáltalán nem kerülhetne forgalomba vagy pedig csak úgy, hogy a vasút önköltségi, illetve leszállított díjért szállítja. Ezzel szemben külföldi tapasztalatok szerint a víziúthálózat mentén megélénkülő élet fokozza azoknak a nagyobb értékű és sürgősen szállítást igénylő áruknak a forgalmát, amelyekért a vasút nagyobb fuvardíjat számithat s melyek mind a vasút bevételeit, mind jövedelmezőségét növelik. A német vasutaknak legjövedelmezőbb vonalai a Rajna jobb- és balpartján futó vasúti vonalak. Ez a példa is jellemzi, hogy helyes elrendezés mellett a vasút és a víziút nem káros versenytársak, hanem harmonikusan kiegészítik egymást. IV. A Ferenc és a Ferenc József csatorna. 1. A Ferenc csatorna — mint korszerű értelemben vett hajózó csatorna — más félszázados múltra tekint vissza, mert építését a XVIII. század utolsó évtizedében Kiss József és Gábor mérnökök tervei szerint és vezetése alatt egy részvénytársaság végezte. Ez a csatorna azonban csak alig néhány évtizeden át tudta a hozzáfűzött kívánságokat úgy-ahogy kielégíteni. Egyrészt az építéskor rendelkezésre állott igen korlátozott tőke miatt az építőkre reákényszerített túlzott takarékosság, másrészt az így gyengén megépített vízimű elégtelen fenntartása voltak az okai annak, hogy a csatorna már a XIX. század derekán sem tudta hivatását betölteni. Az építő részvénytársaság a csatornától menekülni akarván úgy határozott, hogy a csatornát és a részvénytársaság egész vagyonát minden megtérítés nélkül »Ö Felsége az Uralkodó lábjaihoz« helyezi. A csatorna ilymódon a kincstár tulajdonába került s ezért nemcsak fenntartása lett megfelelőbb, hanem annak gyökeres megjavítása is tárgyalásra kerülhetett. Ezekbe a tárgyalásokba azután Türr István is bekapcsolódott és az ő közreműködésével alakult egy új részvénytársaság, amely külföldi tőkét hozott s ezzel sikerült a csatorna ügyét kedvezően megoldani. Az új részvénytársaság a csatornát az 1871—1875. években jelentékeny állami résztvállalással újjáépítette. Ekkor, a régi Ferenc csatornának és műtárgyainak gyökeres átépítésén kívül, a víziellátás biztosítása érdekében Bajától Bezdánig 46 km. hosszban tápláló-csatorna létesült, míg öntözési és hajózási célból KAssztapáfíól Újvidékig 68 km hosszban megépült a Ferenc József csatorna. Az állami támogatás fejében kiköttetett, hogy a csatorna és tartozékai 70 év eltelte -után, vagyis az 1945. évben az államra haramiának. Az 1900-as évek elején a Tisza mederváltozása miatt a csatorna bácsföldvári torkolatát meg kellett szüntetni és Obecsénél az itt épült korszerű hajózsilippel új tiszai torkolatot kellett létesíteni. Ugyanebben az időben épült Bajánál egy nagy szivattyútelep is, melynek hivatása az, hogy ha alacsony dunai vízállásoknál a baja-bezdáni tápcsatorna nem kaphat befolyó dunavizet, úgy a szükséges táplálóvizet ez a szivattyútelep emelje be a tápcsatornába. Képviselőházi iromány. 1939—19«. XI. kötet. 19
