Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-872. Törvényjavaslat az állami anyakönyvezés szabályainak módosításáról és kiegészítéséről

872. szám. 113 ügyminiszter meghagyására szabad utólagosan anyakönyvezni. A döntésnek a belügyminiszter kizárólagos hatáskörébe utalását azzal indokolom, hogy a döntés rendkívüli körülmények tisztázását és mérlegelését, továbbá rendszerint az igazság­ügyminiszter véleményének megszerzését teszi szükségessé. ' A 27. §-hoz. Fennálló jogszabályaink (A. T. 77—78. §.) szerint magyar állam­polgárnak külföldön történt születését, házasságkötését és halálát csak külföldi anyakönyvi kivonat alapján lehet a hazai anyakönyvbe bejegyezni, tehát csak olyan közokirat alapján, amely a kiállítás helyének joga szerint a személyi állapot közhitelű tanúsítására szolgál. Ezt a szabályozást a 27. §. (i) bekezdése azzal egészíti ki, hogy a bejegyzést nemcsak külföldi anyakönyvi kivonat, hanem bár­mely anyakönyvi okirat vagy hiteles adatok alapján is teljesíteni lehet. Szükség van erre a kiegészítésre egyfelől azért, mert vannak külföldi államok, amelyekben nincs rendszeres anyakönyvezés, másfelől azért, mert egyes külföldi államokból az anyakönyvi okiratokat egyáltalában nem vagy csak nagy nehézséggel lehet megszerezni. Arra, hogy magyar állampolgárnak külföldön történt születése a hazai anya­könyvbe külföldi anyakönyvi okirat vagy a születés adatait tanúsító más közirat hiányában megfelelő bizonyíték alapján bejegyeztessék, már az A. M. T. 21. §-a is módot ad. Ez a §. azonban nem jelöli meg azt az anyakönyvi felügyelőhatóságot, amely ilyen esetben a bejegyzést elrendeli. A javaslat 27. §-ának második bekez­dése ereszben is — ugyanazokból az indokokból, amelyeket az utólagos anya­könyvezésnek a 25. §. (3) bekezdésében foglalt eseteivel kapcsolatban előadtam -*- a belügyminiszter kizárólagos hatáskörét állapítja meg. A mostani szabályozással szemben újítás a 27. §. (3) bekezdésének az a ren­delkezése is, hogy a külföldön született és királyi (államfői) kegyelemmel törvé­nyesítés következtében magyar állampolgárrá vált gyermek születésének bejegy­zését az igazságügyminiszter rendeli el. Ez az újítás az idevonatkozó eljárás egyszerűsítését célozza. Lényegesebb újítás a jelenlegi jogállapottal szemben az a rendelkezés, amely a bejegyzésre a budapesti IV. kerületi anyakönyvvezető kizárólagos illetékességét állapítja meg. Ez az újítás teljesen kiküszöbölné az illetékesség kérdésében ezidő­szerint fennálló zavarokat, nevezetesen azt a visszásságot, hogy az érdekelt sze­mély születésének stb. bejegyzését a külföldi anyakönyvön kívül esetleg két vagy több hazai anyakönyv tartalmazza, továbbá egyszerűsítené az eljárást és mind a hatóságok, mind az érdekelt felek részére megkönnyítené a hazai anya­könyvi okirat megszerzését, végül a hazai anyakönyvezés központosításával biztosítékot nyújtana a szóbanlevő bejegyzések teljesítésének szakszerűsége tekintetében. A 27. §. (5) bekezdésében foglalt rendelkezésre azért van szükség, mert Magyar­országnak a trianoni szerződéssel más államhoz csatolt területe e szerződés életbe­lépése előtt jogilag nem volt külföld s így az (1) bekezdés értelmében á magyar állampolgároknak az említett időpont előtt történt születését stb. nem lehetne a hazai anyakönyvbe bevezetni. Honvédelmi érdek és általában gyakorlati szem­pontok pedig szükségszerűen indokolják, hogy bizonyos esetekben, különösen olyan esetben, amelyben a személyi állapotban változás történt, a szóbanlevő bejegyzéseket a lehetőséghez képest a hazai anyakönyvek is tartalmazzák. A 28. §-hoz. Az A. T. 67. §-a felsorolja azokat a házassági pereket, amelyek­ben az elsőbíróság a megfelelő utólagos anyakönyvi bejegyzés teljesítése végett a jogerős határozatot az anyakönyvvezetővel közölni köteles. A javaslat 28. íj­ának (1) bekezdése, figyelemmel az 1911 : 1. t.-c. 686. §-ában rendszeresített házas­sági perre, az A. T. 67. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés hatályát kí­KépviselŐházi iromány. 1939—1941 XI. kötet. - 15

Next

/
Thumbnails
Contents