Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-872. Törvényjavaslat az állami anyakönyvezés szabályainak módosításáról és kiegészítéséről

872. szám. 113 ügyminiszter meghagyására szabad utólagosan anyakönyvezni. A döntésnek a belügyminiszter kizárólagos hatáskörébe utalását azzal indokolom, hogy a döntés rendkívüli körülmények tisztázását és mérlegelését, továbbá rendszerint az igazságügyminiszter véleményének megszerzését teszi szükségessé. ' A 27. §-hoz. Fennálló jogszabályaink (A. T. 77—78. §.) szerint magyar állampolgárnak külföldön történt születését, házasságkötését és halálát csak külföldi anyakönyvi kivonat alapján lehet a hazai anyakönyvbe bejegyezni, tehát csak olyan közokirat alapján, amely a kiállítás helyének joga szerint a személyi állapot közhitelű tanúsítására szolgál. Ezt a szabályozást a 27. §. (i) bekezdése azzal egészíti ki, hogy a bejegyzést nemcsak külföldi anyakönyvi kivonat, hanem bármely anyakönyvi okirat vagy hiteles adatok alapján is teljesíteni lehet. Szükség van erre a kiegészítésre egyfelől azért, mert vannak külföldi államok, amelyekben nincs rendszeres anyakönyvezés, másfelől azért, mert egyes külföldi államokból az anyakönyvi okiratokat egyáltalában nem vagy csak nagy nehézséggel lehet megszerezni. Arra, hogy magyar állampolgárnak külföldön történt születése a hazai anyakönyvbe külföldi anyakönyvi okirat vagy a születés adatait tanúsító más közirat hiányában megfelelő bizonyíték alapján bejegyeztessék, már az A. M. T. 21. §-a is módot ad. Ez a §. azonban nem jelöli meg azt az anyakönyvi felügyelőhatóságot, amely ilyen esetben a bejegyzést elrendeli. A javaslat 27. §-ának második bekezdése ereszben is — ugyanazokból az indokokból, amelyeket az utólagos anyakönyvezésnek a 25. §. (3) bekezdésében foglalt eseteivel kapcsolatban előadtam -*- a belügyminiszter kizárólagos hatáskörét állapítja meg. A mostani szabályozással szemben újítás a 27. §. (3) bekezdésének az a rendelkezése is, hogy a külföldön született és királyi (államfői) kegyelemmel törvényesítés következtében magyar állampolgárrá vált gyermek születésének bejegyzését az igazságügyminiszter rendeli el. Ez az újítás az idevonatkozó eljárás egyszerűsítését célozza. Lényegesebb újítás a jelenlegi jogállapottal szemben az a rendelkezés, amely a bejegyzésre a budapesti IV. kerületi anyakönyvvezető kizárólagos illetékességét állapítja meg. Ez az újítás teljesen kiküszöbölné az illetékesség kérdésében ezidőszerint fennálló zavarokat, nevezetesen azt a visszásságot, hogy az érdekelt személy születésének stb. bejegyzését a külföldi anyakönyvön kívül esetleg két vagy több hazai anyakönyv tartalmazza, továbbá egyszerűsítené az eljárást és mind a hatóságok, mind az érdekelt felek részére megkönnyítené a hazai anyakönyvi okirat megszerzését, végül a hazai anyakönyvezés központosításával biztosítékot nyújtana a szóbanlevő bejegyzések teljesítésének szakszerűsége tekintetében. A 27. §. (5) bekezdésében foglalt rendelkezésre azért van szükség, mert Magyarországnak a trianoni szerződéssel más államhoz csatolt területe e szerződés életbelépése előtt jogilag nem volt külföld s így az (1) bekezdés értelmében á magyar állampolgároknak az említett időpont előtt történt születését stb. nem lehetne a hazai anyakönyvbe bevezetni. Honvédelmi érdek és általában gyakorlati szempontok pedig szükségszerűen indokolják, hogy bizonyos esetekben, különösen olyan esetben, amelyben a személyi állapotban változás történt, a szóbanlevő bejegyzéseket a lehetőséghez képest a hazai anyakönyvek is tartalmazzák. A 28. §-hoz. Az A. T. 67. §-a felsorolja azokat a házassági pereket, amelyekben az elsőbíróság a megfelelő utólagos anyakönyvi bejegyzés teljesítése végett a jogerős határozatot az anyakönyvvezetővel közölni köteles. A javaslat 28. íjának (1) bekezdése, figyelemmel az 1911 :

1. t.-c. 686. §-ában rendszeresített házassági perre, az A. T. 67. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés hatályát kíKépviselŐházi iromány. 1939—1941 XI. kötet. - 15