Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-872. Törvényjavaslat az állami anyakönyvezés szabályainak módosításáról és kiegészítéséről

108 872. szám. Ugyancsak a közszolgálatban nem álló anyakönyvvezetőhelyettesekre teknv tettel, az anyakönyvi szolgálat érdekében szükségesnek mutatkozik annak kimondása, hogy rendbüntetést ilyen anyakönyvvezetőhelyettesre is ki lehet róni és ehhez képest a javaslat — az 1929 : XXX. t.-c. 75. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéshez hasonlóan — meghatározza a rendbüntétésképen kiszabható pénzbírságnak legkisebb és legmagasabb összegét. A 10. §-hoz. Ez a §. az A. M. T. 6. §-ának idevonatkozó rendelkezését annyiban módosítja, hogy nem engedi meg, hogy az anyakönyvvezető ós az anyakönyvvezetőhelyettes eskü helyett ünnepélyes fogadalmat tegyen. Elüt ásíthat atlan követelmény ugyanis az, hogy az anyakönyvvezető és az anyakönyvvezetőhelyettes nemzeti és valláserkölcsi szempontból ne essék kifogás alá s következésképen az anyakönyvvezetői és az anyakönyvvezetőhelyettesi tiszt betöltésének feltételéül, a fogadalom, amely a nemzetben élő valláserkölcsi felfogás szerint kisebb súlyú erkölcsi biztosíték mint az eskü, a nemzeti és a közszolgálati hűség szempontjából nem szolgálhat az esküvel egyenértékű erkölcsi biztosítékul. A 11. §-hoz. Ali. §. fennálló jogszabályainktól abban tér el, hogy a gyakorlati követelményeknek megfelelően nemcsak az anyakönyvvezetőt, hanem az anyakönyvvezetőhelyettest is teljes, vagyis a házasságkötésnél polgári tisztviselői minőségben való közreműködésre és a házassági anyakönyv vezetésére is kiterjedő hatáskörrel ruházza fel. Ez lehetővé teszi a teljes és a korlátolt hatáskör közt az anyakönyvvezetőhelyettesekre nézve zidőszerint fennálló és az anyakönyvi szervezet körében számos nehézséget előidézett fogalmi megkülönböztetés elejtését. Ez az újítás nem áll ellentétben a 2. §-nak az anyakönyvi kirendeltség működési körének korlátozását megengedő rendelkezésével, amelyre — éppen félreértések elkerülése végett — a 11. §. (1) bekezdésének második mondatában utalás történik. A 11. §. (1) bekezdésének első mondatában foglalt általános szabály alól e bekezdés második mondatában foglalt rendelkezés továbbá kiveszi azt az anyakönyvvezetőhelyettest is, aki huszonnegyedik életévét nem töltötte be, nevezetesen kimondja, hogy az ilyen anyakönyvvezetőhelyettesnek házasságkötésnél közreműködnie nem szabad. Ez a rendelkezés a házasságkötés komolyságának biztosítását célozza, de esetleges megszegése nem eredményezi a házasságkötés érvénytelenségét. Ali. §. (2) bekezdése az anyakönyvi szolgálatnak elfogulatlan ellátását akadályozó családi érdekeltség fogalmi körét állapítja meg s ilyen esetben az illető anyakönyvvezetőt és anyakönyvvezetőhelyettest eltiltja az anyakönyvvezetői tennivalók ellátásától. A helyettesítés szabályait a 4. §. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Anyakönyvi Utasításban kívánom szabályozni. A 11. §. (3) bekezdése nem szorul indokolásra. A 12. §-hoz. A 12. §. rendelkezései — mint azt már az általános indokolásban előadtam — megfelelnek a mai jogállapotnak s így nem jelentik a községnek és a városnak újabb megterhelését. A 13. §-hoz. Ez a rendelkezés lényegében az A. T. 14. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezésnek felel meg. A 14. §-hoz. Az állami anyakönyvezés nyilvánkönyvi alapelvére és közhitelességére tekintettel nagyfontosságú közérdek, hogy az utólagos anyakönyvezésre, az anyakönyv kiigazítására és az utólagos házasságkötéssel történt törvényesítés esetében az anyakönyvi bejegyzés elrendelésére vonatkozó közigazgatási eljárások során ne keletkezzenek a személyi állapotra vonatkozó jogszabályokat sértő határozatok. Ez annál inkább lehetséges, mert a szóbanlevő eljárásokban rendszerint nincsenek ellenérdekű felek. Különösen származási és vallásjogi kérdé-