Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-872. Törvényjavaslat az állami anyakönyvezés szabályainak módosításáról és kiegészítéséről

104 872. szám. években végbement s a fentebb ismertetett rendeleti szabályozás útján már amúgy is módosult, a javasolt új módosítások pedig ennek a törvénynek csaknem valamennyi rendelkezését érintik. Nem tartom helyesnek és ezért nem is javasolom azt, hogy az anyakönyvi jog valamennyi törvényi szabályának egyetlen kódexbe foglalása céljából az A. T. is egész terjedelmében hatályát veszítse. Az alkotandó törvény ugyanis — mint már említettem — az állami anyakönyvezésnek nem teljes, hanem csupán novelláris reformját kívánja megvalósítani, de különben is a javasolt módosítások legkevésbbé sem érintik azokat a sarkalatos alapelveket, amelyekre a törvényhozás az A. T. megalkotásakor helyezkedett s az A. T. hatályban levő rendelkezéseinek túlnyomó része, különösen a házasság kihirdetéséről és a házassági anyakönyvről szóló II. fejezet alig szorul módosításra. Az anyakönyvi jog valamennyi — törvényi és rendeleti — szabályának egységes szerkezetbe (kódexbe) foglalását az új Anyakönyvi Utasítás, illetőleg az új Házassági Utasítás fogja megvalósítani. Ezeknek az utasításoknak kibocsátása tehát kellően biztosítani fogja azt a célt, hogy az anyakönyvi jog szabályai felől mindenki könnyen és gyorsan tájékozódhassék. Ennek a célnak előmozdítása végett továbbá gondoskodni fogok arról, hogy »Az Állami Anyakönyvvezetők Hivatalos Kézikönyve« című — a gyakorlatban kitűnően bevált, de az időközben történt módosítások hosszú sora következtében ma már kevésbbé "használható és nehezen kezelhető — hivatalos jogszabálygyűjtemény, ennek a törvénynek hatálybalépése után új összeállításban haladéktalanul megjelenjék és az ne csupán az anyakönyvi jognak összes szabályát, hanem az azzal kapcsolatos jogterületeknek, nevezetesen : a vallási jognak és a házassági jognak, valamint az állampolgársági jognak valamennyi szabályát is és általában az állami anyakönyvezéssel kapcsolatos egész joganyagot felölelje. A törvényjavaslat az anyakönyvi közigazgatás körébe tartozó és az előzők során lényegükben már ismertetett változtatásokon felül számos más, egyfelől az anyakönyvi igazgatás egyszerűsítését és gyorsítását, másfelől az anyakönyvek közhitelű teljességét célzó egyéb szervezeti és az anyakönyvvezetés módszerére vonatkozó változást is tartalmaz. Ezeknek az újításoknak megállapításában messzemenően figyelembe vettem az A. M. T. hatálybalépése óta eltelt 36 év alatt szerzett tapasztalatokat, de figyelemmel voltam egyes külföldi jogalkotásokra is. Az idevonatkozó rendelkezések közelebbi indokait a javaslat részletes indokolásának keretében fogom ismertetni s ehelyütt csupán az áttekinthetőség megkönnyítése végett utalok a fontosabb újításokra. Ilyenek : az anyakönyvekbe való betekintés jogának a visszaélések meggátlását célzó korlátozásai (16. §.), a gyermek utónevéül bejegyezhető utónevek számának az anyakönyvi szolgálat egyszerűsítése és az esetleges visszaélések megakadályozása érdekében történő szabályozása (19. §.); a talált gyermek anyakönyvezésére vonatkozó egyes újítások (21. §.); a holtnaknyílvánításnak és a halál bírói határozattal megállapított tényének bejegyzésére vonatkozó rendelkezéseknek az 1914—1918. évi világháborúban eltűnt személyek holtnaknyilvánításával kapcsolatban szerzett tapasztalatok figyelembevételével és a jelenlegi háborús állapotra tekintettel javasolt módosítása (24. §.); a születés utólagos anyakönyvezésének egyes eseteiben — az ereszben előforduló csalárd üzelmeknek megakadályozása érdekében — a belügyminiszter hatáskörének megállapítása (25. .§.); a magyar állampolgárok külföldön történt születésének, házasságkötésének és halálának hazai anyakönyvezésére vonatkozó eljárás egyszerűsítését célzó rendelkezések (27. §.); az utólagos bejegyzésekre vonatkozó törvényi rendelkezések kiegészítése (28—29. §.); az