Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-872. Törvényjavaslat az állami anyakönyvezés szabályainak módosításáról és kiegészítéséről

872. szám. •j III. Fejezet. Büntető rendelkezések. 34. §. (i) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbünte­téssel büntetendő, aki a születés, az utónév vagy a haláleset bejelenté­sére vonatkozó kötelességének (1894: XXXIII. t.-c, 35-37.^ 42., 68. és 69. §., jelen törvény 20. és 21. §.) nem tesz eleget. (2) A bíró az ítéletben (a büntetőpa* rancsban) a bejelentésre vonatkozó kö­telességnek utólagos teljesítésére tizen­öt napnál nem hosszabb határidőt szab meg s aki a bíróság e rendel­kezésének nem tesz eleget, kihágás miatt két hónapig terjedhető elzárás­sal büntetendő. (3) A bejelentés elmulasztása miatt a kihágási eljárás megindításának nincs helye, ha a bejelentést ugyan nem a törvényes sorrend szerint kötelezett személy tette, de a bejelentés kellő időben megtörtént. 35. §. Amennyiben a" cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbünte­téssel büntetendő, aki anyakönyvi be­jegyzés céljából tudva valótlan beje­lentést tesz. 36. §. Aki az 1894: XXXIII. t.-c. 44. §-ában vagy a jelen törvény 19. §-ának (2) bekezdésében meghatáro­zott rendelkezés megszegésével családi nevet, illetőleg utónevet jogtalanul vi­sel, kihágást követ el és pénzbüntetés­sel büntetendő. 37. §. (1) Az a lelkész, aki a 29. §. (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megszegésével az illetékes állami anya­könyvvezetőt a vallásváltoztatásról nem, illetőleg nem kellő időben értesíti, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A kihágás miatt az eljárás egy év alatt, a kiszabott büntetés két év alatt évül el. 3. §. Az eljárás a 34. és a 35. §-ban meghatározott kihágás miatt a köz­igazgatási hatóság mint rendőri bün­tetőbíróság hatáskörébe tartozik. 39. §•. Az elsőfokon eljáró bíró azt az ítéletet (büntetőparancsot), amely a terheltet a 34. vagy a 35. §-ban meg­határozott kihágás miatt ítéli el, jog­erőre emelkedése után azonnal közölni köteles az anyakönyvi bejegyzésre ille­tékes anyakönyvvezetővel. 40. §. (1) Az anyakönyvvezető az anyakönyvi bejegyzés valamely adatá­nak megállapításacéljából bejelentésre (1894: XXXIII. t.-c. 35-37., 42., 68. és 69.§., jelen törvény 20. és 22. §.) nem kötelezett személyt is megidézhet és kihallgathat; az idézésben a meg­idézettet figyelmeztetni kell arra, hogy igazolatlan elmaradása esetében az anyakönyvi felügyelőhatóság Öt pen­gőtől száz pengőig terjedhető pénzbír­sággal sújthatja. (2) Ha az (1) bekezdés értelmében megidézett személy nem jelenik meg vagy a felvilágosítás megadását meg­tagadja, az anyakönyvvezető feljelen­tése alapján az anyakönyvi közvetlen felügyelőhatóság a megidézett személyt öt pengőtől száz pengőig terjedhető pénzbírság megfizetésére kötelezheti s egyúttal az anyakönyvvezető őt újabb pénzbírság terhe alatt újból megidéz­heti. Ha a kiszabott pénzbírság tíz pengőt nem halad meg, a határozat ellen a pénzbírság mérséklésére irányuló fellebbvitelnek nincs helye. A pénz­bírság a községet (várost) illeti. (3) A (2) bekezdésben szabályozott eljárás mindaddig ismételhető, amíg a megidézett személy az idézésnek, illetőleg a felvilágosítás adására vo­natkozó kötelességének eleget nem tett. (4) Amennyiben jogszabály máskép' nem rendelkezik, nem köteles felvilá­gosítást adni bejelentésre nem köte­zett az a személy, aki a polgári peres eljárás szabályai szerint az illető tény­körülményre nézve tanukép nem hall­gatható ki vagy a tanuságtételt meg­tagadhatja.

Next

/
Thumbnails
Contents