Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-862. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás és becsületsértés vétségével gyanúsított Szögi Géza országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

862. szám. 549 862. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás és becsület­sértés vétségével gyanúsított Szögi Oéza országgyűlési kép­viselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A szegedi kir. főügyészség 7070/1942. f. ü. szám alatt Szögi Géza országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szegedi kir. törvényszék B. 6094/1942 számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen a bíróság dr. Debrfe Péter közkórházi igazgatófőorvos, szegedi lakos feljelentésére büntető eljá­rást indított a következők miatt. Szeged sz. kir. város törvényhatósági bizottságának 1942. évi július hó 29. napján megtartott közgyűlésén Szögi Géza országgyűlési képviselő, mint törvény­hatósági bizottsági tag felszólalt és felszólalásában dr. Debre Péter városi közkór­házi igazgatófőorvosra vonatkozólag a következő kijelentéseket tette : »Dr. Debre Péter 1942-ben zsidótalanítás helyett hogyan tudja tökéletesen zsidósítani a közkórházat«. Hogy egymásután szigorlóorvosokat, segédorvosokat és kisegítő orvosokat, akik keresztény és magyar emberek az igazgatófőorvos úr az ő súlyos hatáskörében valósággal eltávolít, eltanácsol a szegedi közkórliázból, azon­kívül pedig keresztül tudja vinni a polgármester úrnál, hogy rögtöni határozattal mentse fel állásától pl. dr. Lamper kórházi orvos urat, aki saját maga ellen kért fegyelmi eljárás során telj es mértékben tisztázódott az ő szerepe és ma ott tartunk, hogy vissza kellene neki mennie a közkórházhoz, de képtelen visszamenni mindaddig amíg az igazgató főorvos úr a helyén ül«. »Tehát helytelen beállítás az, hogy nincs keresztény magyar orvos. Igenis van«. »Hogy a közhórház egyik-másik osztályán olyan súlyos közegészségügyi anomáliák mutatkoznak, amelyek egyenesen a kir. ügyészségutánkiáltanak«. »Amikor a bácskaifelszabadulás után sebesült honvédeink a kórházban elhelyeztettek, akkor egy sebesült szerb tiszt elsőosztályú kórházi beuta­lást kapott... a sebesült szerb tiszt jobb beosztást, jobb ellátást kapott a kórházban, mint a sebesült magyar honvédek. De ezen túlmenően 3—4 nap múlva, mint lába­dozó beteg, a kórház ebédlőjében gramofonzenére táncolt és amikor egy keresztény szigorló orvos tiltakozott és még a társadalmi formák szerinti érintkezést sem kívánta vele — nagyon természetesen — fenntartani, különösen még amikor a háború folyik, ezt a szigorló orvost minden további eljárás nélkül elbocsátotta az

Next

/
Thumbnails
Contents