Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-853. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

853 szám, 527 853. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, i Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 15.342/1942. f. ü. szám alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék vádtanácsa B. IV. 4.308/10—1942. számú megkeresése szerint Millók Sándor, a »Népszava« című politikai napilap felelős szerkesztője főmagánvádló feljelentésére nevezett képviselő, mint felelős szerkesztő ellen a bíróság büntető eljárást indított az »Üj Magyarság« című politikai napilap 1942. évi január hó 6. napján kiadott IX. évfolyam 4. számában »Most már kétségtelen« cím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt : »Most már kétségtelen, hogy a hazai szociáldemokrácia csakugyan nemzeti alapokra tért és tisztelni kezdi a történelmi hagyományt. Egyelőre ugyan még csak a romantikus betyárvilágig jutott el s annak tanulságait igyekszik hasznosítani, mikor Rózsa Sándorékhoz és Bogár Imréékhez hasonlóan elkötögeti a mások jószágát s ahogy ezek a szegénylegények tették a lóval: más billogot ütve rá, hamis passzust váltva, úgy igyekeznek eladni, mint sajátjukat. Kiderült ugyanis, hogy a Conti-utcai marxisták nagy buzgalmukban, amelyet valami hazai szellemi népfront-féle szövetkezés érdekében véghez vittek, nem riadtak vissza a polgári írók és tudósok magukhoz szédítésén kívül a — lopástól sem. A nevezetes újságszámban ugyanis feltűnő formában tálalták Móricz Zsigmond cikkét s erről kiderült, hogy nem az írótól kérték, hanem egyszerűen elemelték a Kelet Népe című folyóirat hasábjairól. Miközben Móricz Zsigmond betegen feküdt s szellemi termékének dajkaságba vételéről semmit se tudott, a Népszaváéknál új címet adtak a cikknek, s hogy szájuk ízének megfelelőbb legyen, némi cenzúrát is végrehajtottak rajta —. egyszerűen megcsonkították. Furcsa sajtóetika ez, s még furcsább politikai cselekedet, mert végeredményben az. Hiszen az eltulajdonított cikkel azt akarták bebizonyítani, hogy Móricz Zsigmond valamiképpen hozzájuk tartozik, ahhoz a fronthoz, amelyet nagy bóher buzgalommal a Conti-utcában Összekovácsolni igyekszenek . . . Marxistáink nem változtak. Módszereik, erkölcsük, felfogásuk ma is ugyanazok,